Projektkockázat-kezelési stratégiák | #45 Kezdjünk bele a projektmenedzsmentbe

A kockázatkezelés a bármely projekt sikerének kulcsfontosságú eleme. A kockázatkezelési stratégiák ismeretével és megértésével elkerülheti a váratlan problémákat, és növelheti a projekt teljesítésének esélyét.

A projekt kockázatkezelési stratégiái – tartalomjegyzék:

1. Bevezetés
2. Kockázatkezelési stratégiák
3. Proaktív megközelítés
4. Reaktív megközelítés
5. Katasztrófa. Mi az, és hogyan kezeljük?
6. Összefoglalás

Bevezetés

A kockázatkezelés a bármely projekt szerves része, és a projektmenedzser egyik kulcsfontosságú feladata. A Projektmenedzsment Intézet szerint a jó kockázatkezelés segít növelni a előrejelzések pontosságát és javítani a projekt során hozott döntések minőségét. A projektmenedzsereknek meg kell érteniük és alkalmazniuk kell a hatékony kockázatkezelési stratégiákat a projektjeik sikerének elérése érdekében.

Kockázatkezelési stratégiák

A projektmenedzserek, akik új projektbe kezdenek, fel kell készülniük a kockázatok vállalására, és fel kell ismerniük, hogy ezek bármely projektben benne vannak. Nézzük meg a kockázatok kezelésének két megközelítését: a proaktív és a reaktív megközelítést.

Proaktív megközelítés

A proaktív megközelítés azt jelenti, hogy a projektmenedzser proaktívan azonosítja és elemzi a potenciális kockázatokat, hogy megfelelő ellenintézkedéseket tegyen. Ez magában foglalja a csapdák korai azonosítását és megértését, hogy kontrollálni vagy elkerülni tudja őket. A hatékony reagálás érdekében a projektmenedzsernek rendszeresen értékelnie kell a helyzetet, és szükség esetén frissítenie kell a cselekvési tervet.

Reaktív megközelítés

A reaktív megközelítés azt jelenti, hogy a projektmenedzser a kockázatokra reagál, amint azok felmerülnek. Ez a legegyszerűbb álláspont, amely a “talán most működni fog” elvén alapul. Sajnos ez nem a legjobb. Az intuícióra és a szerencsére támaszkodva a projektmenedzser elveszíti a kockázatok kontrollálásának képességét. Ez súlyos következményekhez vezethet, például idő vagy más erőforrások pazarlásához, amelyeket más módon lehetett volna felhasználni a helyzet megelőzésére.

Katasztrófa. Mi az, és hogyan kezeljük?

Még a proaktív megközelítés is kudarcot vall, amikor egy projekt katasztrófával találkozik. A katasztrófa egy hirtelen és váratlan, szinte lehetetlenül előrejelezhető kockázati esemény, amely súlyosan befolyásolhatja a projektet, sőt akár annak megszüntetését is okozhatja.

A katasztrófa kockázatának minimalizálása érdekében a projektmenedzsereknek különös figyelmet kell fordítaniuk a gondos előkészítésre:

• Kockázatelemzések – végezzen alapos és részletes kockázatelemzéseket a projekt megkezdése előtt a lehetséges veszélyek azonosítása érdekében.
• Kockázati tényezők nyilvántartása – a csapattal együtt gondolkodjanak és írják le a lehetséges fenyegetéseket és azok következményeit,
• Készítsenek vészhelyzeti tervet – biztosítsanak egy tervet az ellenintézkedésekkel a felmerülő akadályok gyors kezelésére.
• Rendszeresen figyeljék a projektet a kockázatok korai észlelése és kezelése érdekében.

Amikor egy katasztrófa sújt egy projektet, Önnek és a csapatnak azonnal reagálnia kell. Ezért meg kell határoznia azokat a csapattagokat, akik felelősek a konkrét típusú veszélyekre való reagálásért, és készen kell állniuk a vészhelyzeti tervekkel.

Miután az azonnali veszélyt elhárították, a projektmenedzser feladata, hogy megfelelő ellenintézkedéseket vezessen be, például módosítsa a cselekvési tervet vagy további erőforrásokat allokáljon a katasztrófa projekt hatásának minimalizálása érdekében.

Összefoglalás

Összességében a kockázatok proaktív megközelítése és azok előfordulásának elismerése a tervezés korai szakaszában jelentősen növelheti a projekt sikerének esélyeit. Ennek ellenére a projektmenedzsereknek ki kell használniuk prioritási készségeiket, és a legfontosabb kockázatokra kell összpontosítaniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják a projekt céljainak és feladatainak elérését. Ezenkívül egyensúlyt kell teremteniük a projektcélok megvalósítása és a kapcsolódó kockázati szintek, valamint az érték és a vele járó veszélyek között. Végül, hosszú távon, ami szintén számít, az a kockázatkezelési kultúra, amely a projektmenedzserek és a csapat által elfogadott kockázatkezelési stratégia eredményeként alakul ki.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.