Mi a feladat-elemzés a UX kutatásban? | UX kutatás #30

Tudod, mi az a feladat-elemzés az UX kutatás kontextusában? Ha szeretnéd megtudni, olvasd el cikkünket. Megmutatjuk, hogyan készülhetsz fel megfelelően a feladat-elemzésre, bemutatjuk annak különböző megközelítéseit és módszereit, valamint rámutatunk azokra az előnyökre, amelyeket a tervezési folyamatban nyújthat.

Feladat-elemzés az UX kutatásban – tartalomjegyzék:

1. Mi az a feladat-elemzés az UX kontextusában?
2. Mikor érdemes feladat-elemzést végezni?
3. Hogyan végezzük el a feladat-elemzést?
4. Összegzés

Mi az a feladat-elemzés az UX-ben?

A feladat-elemzés a felhasználók megismerésének folyamata, amely során megfigyeljük őket cselekvés közben (feladatokat végezve). Ez a módszer hatékonyan segít kideríteni, hogyan lépnek interakcióba a potenciális felhasználók a termékkel, és hogy sikerül-e alkalmazniuk annak funkcióit (és milyen mértékben). A feladat-elemzés segítségével az UX kutatók információt nyerhetnek többek között arról, hogy:

• Milyen személyes (vagy kulturális) tapasztalatokat hoznak a felhasználók a feladathoz?
• Hogyan befolyásolja a résztvevők előzetes tudása a feladat megoldásához való hozzáállást?
• Milyen hatással van a fizikai környezet a felhasználók cselekedeteire?
• Melyik helyen és időben végzik a résztvevők a feladatot?
• Mennyi időt becsülnek (a résztvevő szempontjából) egy adott feladat megoldására?

Mikor érdemes feladat-elemzést végezni?

A feladat-elemzést elsősorban a felhasználói folyamat létrehozása előtt érdemes elvégezni. Ha a felhasználók nem használják a termék egy adott funkcióját a várt vagy szándékolt módon, vagy nem tudják befejezni egy bizonyos cél elérésének folyamatát, akkor valami elkerülte a figyelmet a feladat-elemzés során.

A feladat-elemzés jó választás lehet korai prototípusok készítéséhez vagy kutatási validáláshoz. Ha tudod, hogy a felhasználó valószínűleg hogyan halad A pontból B pontba, akkor egy olyan tervezést alapozhatsz meg, amely megfelel a reális elvárásoknak (és nem csupán feltételezéseknek).

Feladat-elemzés előkészítése

A feladat-elemzés elvégzéséhez gyűjtött adatok származhatnak felhasználói interjúkból, megfigyelési tanulmányokból vagy más kutatási módszerekből. A feladat elemzésének megkezdéséhez elegendő információval kell rendelkezned ahhoz, hogy a következő kérdésekre nehézség nélkül válaszolhass:

• Mi indítja el a felhasználókat a feladat megkezdésére?
• Hogyan tudják a felhasználók, mikor fejeződött be egy feladat?
• Mire van szükségük a felhasználóknak ahhoz, hogy elvégezzék ezt a feladatot?
• Milyen eszközökre van szükségük a felhasználóknak a feladat végrehajtásához?

A feladat-elemzés típusának kiválasztása

Többféle megközelítés létezik a feladat-elemzéshez, és ezek közül bármelyik, a projekt, a kutatási probléma természete, a körülmények vagy feltételek függvényében működhet. Az egyik legegyszerűbb módszer a hierarchikus feladat-elemzés.

1. Hierarchikus Feladat-elemzés
• Feladatok és alfeladatok azonosítása – a tanulmányt a fő feladat azonosításával kell kezdeni, amelyet kisebb alfeladatokra kell bontani, mivel minden eseménynek megvan a maga specifikus célja. Ha a feladat több mint nyolc alfeladatot tartalmaz, akkor a vizsgált téma valószínűleg túl széles vagy bonyolult. Ilyen esetben jobb, ha a folyamatot külön esetekre bontjuk.
• Diagram készítése – a következő lépés az összes tevékenység diagramjának elkészítése, amely a feladat és minden alfeladat teljesítéséhez szükséges. Nem minden lépés lesz egyformán fontos a projekt szempontjából, ezért be kell építened a tudásodat, tapasztalataidat, valamint azokat az irányelveket, amelyeket az eddig gyűjtött adatok nyújtanak, hogy meghatározd, mely lépések kritikusak. A diagramnak meg kell mutatnia, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a feladatok, és milyen sorrendben kell haladniuk – ha természetesen a sorrend fontos ebben az esetben.

A diagramot bármilyen módon megrajzolhatod, ami megfelel az egész csapatnak. Nincs meghatározott szabvány vagy irányelv arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kinéznie. Lehet ragasztós cetli egy fehér táblán, egy vázlat egy jegyzetfüzetben vagy egy grafikai programban készült diagram. Ami fontos, hogy szükség esetén szerkeszthető legyen, és érthető a projekt csapat tagjai számára.

• Történet írása – a diagramok csak ábrák, és nem mesélnek el mindent. Nem jelentenek sokat valakinek, aki nem ismeri a feladatot. A diagram kiegészítéseként érdemes egy történetet leírni, amely kibővíti és kiegészíti azt.
• Külső visszajelzés biztosítása – a diagram és a történet elkészítése után jó ötlet kapcsolatba lépni egy (vagy akár több) külső személlyel. Ez a személy nem tartozhat a projektcsapathoz, de ismernie és értenie kell a helyzetet. Győződj meg róla, hogy visszajelzést kapsz arról, hogy a feladat és az összes alfeladat leírása világosan érthető-e. Az ilyen iránymutatás lehetővé teszi, hogy észleljük azokat a homályos és hiányos részeket, amelyeken javítani kell.
2. Kognitív Feladat-elemzés

A kognitív feladat-elemzés hasonló a fent leírt hierarchikus elemzéshez. Azonban abban különbözik, hogy a különböző lépések közötti kapcsolatok és kölcsönhatások vizsgálata mellett azt is megvizsgálja, hogy a felhasználó hogyan hozza meg döntéseit minden lépésnél, hány kognitív kihívás merül fel minden lépésben, és hogyan változhat az egész folyamat a felhasználó egyéni tapasztalata és tudásszintje függvényében.

3. Párhuzamos elemzés

A párhuzamos elemzés azt jelenti, hogy ugyanazt a feladatot többször elemzik (bármilyen módszerrel vagy akár több különböző módszerrel) a különböző felhasználói csoportok perspektíváinak tükrözésére. A feladatokat különböző csoportok mintavételezésével vizsgálják. Ily módon a végtermék a különböző célcsoportok igényeihez igazodik.

A párhuzamos elemzés másik oka az, hogy adatokat nyerjünk és összehasonlítsuk a másik csapat adatait. Mindenki elvégezheti a saját elemzését, majd összehasonlíthatja az eredményeket.

4. Elemzés alkalmazása a projektben

Ebben a szakaszban keresd azokat az elemeket a meghatározott lépésekben (alfeladatok), amelyekben a felhasználónak valamilyen módon segítséget nyújthatunk. A megoldások példái közé tartozik ajánlások és iránymutatások beépítése, vagy olyan alfeladatok eltávolítása, amelyek feleslegesnek bizonyultak. Azonban ennek az adatokból, azaz a felhasználó szempontjából kell származnia, és nem a projektcsapat feltételezéseiből vagy gyanúiból.

Jól elkészített és következetes diagram lehetővé teszi a problémákat okozó lépések és az automatizálható feladatok azonosítását. A feladat-elemzés végén rögzítsd az összes megfigyelést, és ennek alapján döntsd el, mely tervezési kihívásokat kell javítani, és melyek nem relevánsak jelenleg.

Összegzés

A feladat-elemzés viszonylag egyszerű. A nehezebb rész kétségtelenül az adatok összegyűjtése, mivel érdemes emlékezni arra, hogy a gyakori hibák elterjedtek, mert intelligens, jó szándékú emberek követik el őket, néha még a figyelmeztető üzenet megtanulása után is. Ha egy feladat-elemzést megfelelően alkalmaznak, kulcsfontosságú tényezővé válhat, amely funkcionálissá és intuitívvá teszi a tervezésedet, és élvezetessé a termékedet.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.