A UX kutatás típusai | UX kutatás #2

Mik a UX kutatás típusai? Hogyan lehet őket osztályozni? Mikor érdemes egy adott kutatási típust használni, és mitől függ ez? – Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni a következő cikkben, amelyben a UX kutatást különböző kontextusokban bontjuk le, és leírjuk a kutatási típusok közötti kulcsfontosságú különbségeket. Kíváncsi vagy rá? Olvass tovább!

A UX kutatás típusai – tartalomjegyzék:

1. A UX kutatás különböző típusai
2. Kvantitatív vs kvalitatív kutatás
3. Attitúdinalis vs viselkedési kutatás
4. Generatív vs értékelő kutatás
5. Távolléti vs személyes felhasználói kutatás
6. A UX kutatás típusai – összefoglalás

A UX kutatás különböző típusai

Ahogy már írtuk a korábbi cikkben, a UX kutatás a tervezési folyamat elengedhetetlen része bármely szervezetben – lehetővé teszi, hogy megismerjük a felhasználót és viselkedését, a terméket (weboldal vagy alkalmazás digitális termék esetén) az igényeikhez igazítsuk, miközben befolyásolja a cég piaci helyzetét, eredményét és további fejlődését.

A UX kutatás egy nagyon széles terület, lefolytatása tudást és tapasztalatot igényel, tudni kell, mikor érdemes egy adott módszert alkalmazni, hogyan kell kutatási hipotéziseket felállítani, hogyan kell kérdéseket feltenni a válaszadóknak, valamint elemezni az összegyűjtött adatokat. Ma bemutatjuk a kiválasztott kutatási típusokat és a közöttük lévő különbségeket.

Kvantitatív vs kvalitatív kutatás

Az első – és talán legismertebb – megkülönböztetés a kvalitatív és kvantitatív kutatás közötti különbség. A UX kutatás során hasznos a kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek kombinációjának alkalmazása a kutatási kérdések megválaszolására és érdekes betekintések megszerzésére a projektcsapat számára. A kvantitatív kutatási módszerek nagy mintákra támaszkodnak, hogy bizonyos trendeket állapítsanak meg és általános következtetéseket vonjanak le egy adott, vizsgált csoportra vonatkozóan. A kvalitatív kutatás ezzel szemben megfelelő módszer, amikor mélyebb információkat szeretnénk nyerni, és a vizsgált trendet kontextusba helyezni – megérteni azt és megismerni okait.

Nézzük meg ezt egy újonnan induló egyetemi könyvtári alkalmazás példáján, amely megkönnyíti a könyvek keresését, kölcsönzését és visszavitelét:

• Kvantitatív kutatás lefolytatása (például egy felmérés formájában, amelyet a hallgatók egyetemi e-mail címeire küldenek) segít kideríteni, többek között, hogy a hallgatók hány százaléka használja az egyetemi könyvtárat, milyen gyakran kölcsönöznek könyveket, és melyik irodalmi műfaj a legnépszerűbb.
• Kvalitatív kutatás (pl. egyéni mélyinterjúk – IDI) lehetővé teszi, hogy mélyebben belemerüljünk ebbe a témába, és kiderítsük, mi ösztönözné a hallgatókat arra, hogy gyakrabban használják a könyvtárat, milyen irodalmi elemek hiányoznak nekik, és hogy használnak-e versenytárs intézményeket (pl. a városi könyvtárat vagy egy másik egyetem könyvtárát), mennyi időt töltenek hetente könyvek olvasásával, mennyi ideig tartják meg a könyveket, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztek, és miért. A mélyinterjúk lefolytatásával azt is megtudhatjuk, hogy miért vonakodnak azok az emberek, akik nem használják a könyvtárat – talán nehézségeik vannak a könyvtári fiók létrehozásával, a könyvtár kínálata nem felel meg az igényeiknek, vagy más aggályaik vannak, esetleg eddig nehézségekbe ütköztek a könyvek kölcsönzése és visszavitele során.

Ahogy látható, ez a két kutatási típus eltér egymástól, így a kvalitatív és kvantitatív kutatás nem helyettesíti egymást, hanem kiegészítik egymást. A felhasználói élmény teljes képének megismeréséhez szükséges kideríteni, mi történik (a trend – kvantitatív kutatás) és miért (a trend oka – kvalitatív kutatás). Megismered a felhasználót, amennyire csak lehet, és olyan megoldást fejlesztesz, amely a szükségleteikhez és követelményeikhez igazodik.

Attitúdinalis vs viselkedési kutatás

Gyakran félreértik, mint azonos – az attitúdinalis kutatás és a viselkedési kutatás nem szinonimák. Azonban, mint a fent említett kvantitatív és kvalitatív kutatás, mindkettő párhuzamosan használható, hogy teljesebb képet kapjunk a felhasználóról.

Az attitúdinalis kutatás a felhasználók előzetes attitűdjeivel vagy érzéseivel foglalkozik egy adott élménnyel kapcsolatban – egy példa lehet az okok felderítése, hogy miért kedvelnek (vagy nem) egy adott megoldást, funkciót egy weboldalon, még mielőtt belépnének, mivel az attitűd korábbi tapasztalatokhoz, a márkába vetett bizalomhoz, bizonyos hiedelmekhez vagy félelmekhez kapcsolódhat.

A viselkedési kutatás ezzel szemben arra összpontosít, amit a felhasználó tesz – hogyan navigál a weboldalon, mire kattint, hogyan vásárol, és milyen lépéseket tesz, amikor a megadott információt keresi.

Itt látható egy kapcsolat (ahogy a kvalitatív és kvantitatív kutatás esetében) – a viselkedési kutatás megválaszolja, hogy mi történik, míg az attitúdinalis kutatás megválaszolja, hogy miért történik. Ezt mindig szem előtt kell tartani, hogy amit a felhasználók mondanak, és amit tesznek, jelentősen eltérhet – ezért érdemes az attitúdinalis felmérést viselkedési felméréssel kiegészíteni.

Generatív vs értékelő kutatás

A generatív kutatás olyan kutatási módszer, amely segít a kutatóknak mélyebb megértést nyerni a felhasználó környezetéről, hogy lehetőségeket találjanak egy adott megoldás számára (akár javításra szorul, akár még nem került piacra). Ezeknek a lehetőségeknek a meghatározásához egy problémát kell definiálni, és potenciális megoldást kell keresni rá. Ez nagyon jó megértést igényel arról, hogyan élnek az emberek (beleértve a környezetüket), hogyan viselkednek, milyen attitűdöket mutatnak, és hogyan érzékelnek bizonyos dolgokat.

Generatív kutatás lefolytatása során a legfontosabb dolog, hogy nyitottak maradjunk – mert még nem tudjuk, milyen problémát fogunk megoldani. Generatív kutatás nélkül előfordulhat, hogy olyan terméket hozunk létre, amire senkinek sincs szüksége. A generatív kutatás legfontosabb része éppen a probléma azonosítása.

Az értékelő kutatás ezzel szemben olyan kutatási módszer, amelyet egy már konkrét probléma értékelésére használnak – hogy biztosítsák, hogy hasznos és megfelel a valós emberek igényeinek és vágyainak. Ennek a módszertannak a célja egy meglévő megoldás tesztelése, hogy lássuk és értékeljük, megfelel-e az emberek tényleges igényeinek, és könnyen és kellemesen használható-e. Ezt a típusú kutatást a termékfejlesztési ciklus során kell végezni, a korai koncepcionális tervezéstől a végső weboldalig, alkalmazásig vagy termékig.

Az értékelő kutatásnak mindig része kell lennie a tervezési folyamatnak. A tervek minél előbb és minél gyakrabban a potenciális felhasználók kezébe juttatása lehetővé teszi számunkra, hogy olyan terméket vagy megoldást alakítsunk ki, amely valóban megfelel az ügyfelek igényeinek és elvárásainak.

Távolléti vs személyes felhasználói kutatás

Kutatásokat logisztikai szempontból is feloszthatunk – álló és távoli kutatásokra. Manapság már nem probléma mélyinterjút vagy akár használhatósági tesztet távolról végezni. Itt a módszer kiválasztása a cégtől, a projektcsapattól, a költségvetéstől, a helyszíntől, valamint a szervezet vagy a kutatócsoport egyéni helyzetétől függ. Érdemes emlékezni arra, hogy a mai technológiákkal nem vagyunk korlátozva a távoli kutatások lefolytatására. Későbbi cikkeinkben tervezzük, hogy összeállítunk egy érdekes eszközöket tartalmazó gyűjteményt, amelyek hasznosak a UX kutatók munkájában – bemutatjuk azokat az eszközöket, amelyeket érdemes tesztelni szemmozgás-nyomkövetéshez, interjúk rögzítéséhez vagy online használhatósági tesztek lebonyolításához.

A UX kutatás típusai – összefoglalás

Hosszú ideig sorolhatnánk a UX kutatás típusait – formális és informális kutatások, moderált és nem moderált kutatások (azaz kutatások, amelyeket moderátor-kutató jelenlétében vagy anélkül végeznek). Azonban úgy döntöttünk, hogy az elején a legfontosabbakat mutatjuk be – azokat, amelyeket minden kezdő UX kutatónak ismernie kell. Ahogy látható, a módszerek változatosak, sok közülük kiegészíti egymást, és még jó ötlet is, ha egyszerre több különböző kutatási módszert alkalmazunk – hogy a lehető legpontosabb adatokat, információkat és nyomokat nyerjünk, és azokat a felhasználók igényeihez és követelményeihez igazított megoldássá alakítsuk a későbbi szakaszban.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten.