Hogyan végezzünk naplókutatásokat? | UX kutatás #18

Naplóvizsgálatok az UX kutatási folyamatban – mik ezek és milyen információkat nyújthatnak a kutatóknak? Olvassa el cikkünket, hogy megtudja, mikor érdemes őket használni, és hogyan kell elvégezni és elemezni őket. A mai cikkben bemutatjuk a naplóvizsgálatok összes kulcsfontosságú jellemzőjét.

Hogyan végezhetünk naplóvizsgálatot? – tartalomjegyzék:

1. Mik a naplóvizsgálatok?
2. Mikor érdemes naplóvizsgálatokat használni?
3. Hogyan végezhetünk naplóvizsgálatokat?
4. Összefoglalás

Mik a naplóvizsgálatok?

A naplóvizsgálat egy kutatási módszer, amelyet arra használnak, hogy minőségi adatokat gyűjtsenek a felhasználóink cselekedeteiről, viselkedéséről, tapasztalatairól és érzelmeiről az idő múlásával. Az adatokat egy hosszabb időszak alatt gyűjtik, amely néhány naptól akár néhány hónapig terjedhet. Egy meghatározott jelentési időszak alatt a vizsgálat résztvevőit arra kérik, hogy vezessenek naplót, és jegyezzék fel a vizsgált tevékenységekről szóló részletes információkat.

A felmérés kontextusa és a naplóadatok gyűjtésének időszaka megkülönbözteti őket az UX más elterjedt kutatási módszereitől, mint például a felmérések, mélyinterjúk vagy használhatósági tesztek. Olcsóbb változatai a terepkutatásoknak, bár nem nyújtanak olyan gazdag és részletes megfigyeléseket. Mégis értékes alternatívává válhatnak.

A Nielsen Norman Group szerint a naplóvizsgálat tárgyának terjedelme nagyon szélesről nagyon célzottig terjed – jellemzően az alábbi tématerületek egyikére összpontosítva:

• Termék vagy weboldal – célja, hogy megvizsgálja az összes interakciót a webhellyel egy adott időszak alatt,
• Viselkedés – a felhasználói viselkedés általános információinak gyűjtésére összpontosít (pl. okostelefon használat),
• Általános tevékenység – az emberek általános tevékenységeinek megértését célozza,
• Specifikus tevékenység – a konkrét tevékenységek végrehajtásának elemzését foglalja magában.

Mikor érdemes naplóvizsgálatokat használni?

A naplóvizsgálatok segítenek megérteni hosszú távú felhasználói viselkedéseket és tapasztalatokat, mint például:

• Szokások – pl. mikor használják a terméket a résztvevők?
• Felhasználói forgatókönyv – pl. hogyan (és milyen mértékben) lépnek interakcióba a felhasználók a termékkel? Mik a fő feladataik?
• Attitűdök és motivációk – pl. mi motiválja az embereket bizonyos feladatok elvégzésére? Hogyan érzik magukat a felhasználók? Mit gondolnak a felhasználók?
• Viselkedésbeli észlelések és változások – pl. mennyire hűségesek az ügyfelek az idő múlásával? Hogyan érzékelik a felhasználók a márkát?
• Ügyfélutak – pl. mi a tipikus ügyfél (felhasználó) útja a terméken (weboldal, alkalmazás) különböző csatornákon és eszközökön való interakció során?

Hogyan végezhetünk naplóvizsgálatokat?

A naplóvizsgálatok általában öt fázisból állnak:

1. Tervezés és előkészítés

Ebben a szakaszban szeretnénk jobban megérteni a kutatás célját és a hosszú távú viselkedést. Az előkészítő fázis során szükséges a menetrend meghatározása és a résztvevők adatainak jelentésére és toborzására szolgáló eszközök kiválasztása is.

2. Előtanulmányi tájékoztató

A naplóvizsgálat második fázisa magában foglalja, hogy időt szánunk a résztvevőkre, és felkészítjük őket a vizsgálatra. Jó ötlet, ha személyes találkozókat vagy telefonhívásokat ütemezünk egyenként minden résztvevővel, hogy megbeszéljük a kutatást és annak részleteit. Beszélje meg azokat az eszközöket, amelyeket a résztvevők használnak, és győződjön meg arról, hogy mindenki tisztában van azok használatával. Ne felejtsen el válaszolni a kérdésekre és foglalkozni a résztvevők esetleges aggályaival. Ez egy nagyon fontos szakasz, amely befolyásolja a kutatás későbbi zökkenőmentes lebonyolítását.

3. Regisztrációs időszak

A hatékony tevékenység-nyilvántartás támogatásához biztosítson egy egyszerű felmérési struktúrát. Határozza meg a lehető legpontosabban, hogy milyen információkat kell a résztvevőknek rögzíteniük. Készítsen világos és részletes naplózási utasításokat. Mutasson be a résztvevőknek mintanapló-bejegyzéseket, hogy segítsen nekik megérteni a szükséges részletesség szintjét. A kutatók általában két népszerű technikát alkalmaznak a naplóadatok gyűjtésére a résztvevőktől:

• Helyszíni rögzítés – a naplóvizsgálatok leg egyszerűbb adatgyűjtési módszere. A résztvevőket arra kérik, hogy azonnal rögzítsenek információt a releváns tevékenységekről abban a helyzetben, amelyben azok előfordulnak.
• A részlet technika – egy másik népszerű módszer a tevékenységek rögzítésére, amely során a résztvevők csak rövid részleteket rögzítenek a tevékenységekről, ahogy azok előfordulnak. Ezután, a nap végén vagy amikor idejük engedi, kiegészítik minden részletet a tevékenység további részleteivel. Ez a kétlépcsős technika biztosítja, hogy a releváns információk a helyszínen rögzítésre kerüljenek, mielőtt elfelejtenék őket, anélkül, hogy a résztvevőktől kiterjedt részletek megadását követelnék – ami bizonyos helyzetekben természetellenes lehet.
4. Utólagos interjú

Miután a kutatás befejeződött, értékelje a résztvevők által megadott információkat a használhatóság szempontjából. Ütemezzen interjúkat, hogy részletesen megbeszélje a naplókat velük. Az interjú során tegyen fel olyan kérdéseket, amelyek lehetővé teszik a részletek feltárását, amelyek szükségesek a történet befejezéséhez, és ha szükséges, tisztázza a felmerülő kérdéseket. Kérje meg a résztvevőt, hogy adjon visszajelzést a kutatásban való részvételének tapasztalatairól, hogy a jövőben javíthassa folyamatait.

5. Naplóadatok elemzése

Mivel a naplókutatás hosszú időn keresztül zajlik, nagyon nagy mennyiségű minőségi adatot generál. A kutatási folyamat befejezése után tekintse át kutatási kérdéseit és céljait, majd elemezze az összegyűjtött betekintéseket, hogy válaszokat találjon. Értékelje a vizsgált viselkedéseket – hogyan változnak az idő múlásával, mi befolyásolja őket stb. Hasznos lehet ügyfélutak térképének elkészítése – amely illusztrálja az ügyfélút menetét, és lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat a felhasználó szemszögéből értsen meg.

Összefoglalás

Ne feledje, hogy a naplókutatás csak egy része az egész UX kutatási folyamatnak. A legjobb megoldás általában az, ha több különböző kutatási módszert alkalmazunk – mind kvalitatív, mind kvantitatív – a felhasználók, bizonyos trendjeik, viselkedésük, motivációik és problémáik megértésére. A naplókutatás mélyebb megértést nyújt az érzéseikről és érzelmeikről a termékünkkel kapcsolatban. Bár több időt és energiát igényelhet, mint más módszerek, úgy véljük, hogy megéri, mivel felbecsülhetetlen, naprakész adatokat gyűjthet az ügyfelek viselkedéséről és attitűdjeiről.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.