Klaudia Kowalczyk
Hogyan végezhetünk használhatósági teszteket? Mielőtt megválaszolnánk ezt a kérdést, elmagyarázzuk, hogy mik a használhatósági tesztek általában, mikor alkalmazzuk őket, és mi különbözteti meg a kvantitatív teszteket a kvalitatívaktól. Azt is megemlítjük, hogyan lehet felkészülni az ilyen tesztekre.
Hogyan végezhetünk használhatósági tesztelést? – tartalomjegyzék:
- Mik azok a használhatósági tesztek?
- Mikor alkalmazzuk a használhatósági tesztelést?
- Kvantitatív vs. kvalitatív használhatósági tesztelés
- Felkészülés a használhatósági tesztelésre
- Használhatósági tesztek moderálása
- Összefoglalás
Mik azok a használhatósági tesztek?
A használhatósági tesztelés mélyen gyökerezik az UX kutatási folyamatban. A tesztelési szakaszban a csapat megvizsgálja, hogy a kifejlesztett termék mennyire alkalmazható. Ennek köszönhetően a kutató megtudja például, hogy a weboldalt látogató felhasználóknak könnyű-e megtalálniuk egy gombot vagy egy adott információt. A használhatóság összetettsége a tervezett megoldástól függően változhat. Ennek ellenére a kutatás mindig egy dologra redukálódik – arra, hogy megvizsgálja, mennyire jól (vagy nem) tudják a célfelhasználók végrehajtani a kutatók által megjelölt feladatokat, valamint mennyire hajlandóak ezt megtenni.
Hogyan néznek ki a használhatósági tesztek a gyakorlatban? Röviden, a kutatók arra kérik a résztvevőket, hogy végezzenek el egy sor kijelölt feladatot, majd megfigyelik a munkájukat és értékelik, hogy mennyire jól és hatékonyan teljesítik ezeket a feladatokat. A teljesítési képességük és a befejezési arányuk tájékoztatja a kutatót a következő lépésekről, amelyeket a projekt során meg kell tenni – hogy a projektnek szüksége van-e további módosításokra, és ha igen, milyen változtatásokat kell végrehajtani.
Ezeknek a teszteknek egy jelentős aspektusa a körülményeikre vonatkozik. Nem igényelnek különleges laboratóriumot vagy más létesítményt, de ott is zajlhatnak, ha ez lehetséges, és a értékes eredmények kilátásai ígéretesebbek. Mégis, jellemzően a csapat konferenciatermeket választ a tesztek lebonyolítására, vagy az egész folyamatot online végzi.
Általában egy moderátor vezeti a használhatósági teszteket, aki rendelkezik egy előre meghatározott feladatlistával, amelyet a kutatási résztvevőknek el kell végezniük egy adott termék vagy prototípus vizsgálatához. Ha a felhasználó nem képes valamit végrehajtani, vagy problémája van vele, az a kutató számára azt jelzi, hogy a terméken további munkára van szükség, például a kutatás elmélyítésére, új megoldások kidolgozására vagy a meglévő módosítására.
A használhatósági tesztelés lehetővé teszi a termék funkcionalitásának bármely aspektusának vizsgálatát, de ez nem jelenti azt, hogy mindent egyszerre kellene tesztelni. Az eredmények világossága és az ötletek jobb szervezése érdekében minden tesztnek konkrét feladatokra/kérdésekre kell összpontosítania. Ez megkönnyíti a teszt és az eredmények összegyűjtését és elemzését, jelezve a megfelelő döntést a projekt következő lépéseiről.
Mikor alkalmazzuk a használhatósági tesztelést?
A használhatósági teszteknek csak konkrét problémák/kérdések előkészítése után kell megtörténniük. Például a következőképpen hangozhatnak:
- A felhasználóknak több különböző úton kell megtalálniuk egy adott információt (módokat), pl. a keresőmotoron, a főmenün, a láblécen stb.? Működik-e minden út egyformán hatékonyan?
- Tervezés szerint a felhasználóknak kevesebb mint 4 lépésben (kattintás) kell vásárolniuk a termék kiválasztásától a fizetésig?
- Mivel a dokumentumok benyújtása a legfontosabb tevékenység az oldalon, a “benyújtás” gombnak a legnyilvánvalóbb elemnek kell lennie az oldalon.
A használhatósági tesztelés megkezdése előtt működőképes verzióval kell rendelkezni a termékből, vagy legalább egy prototípussal. Ennek oka, hogy ez a teszt nem működik jól a felfedezési fázisban. Azonban minden későbbi szakaszban alkalmazható. Gyakran a használhatósági tesztelést még a terméktervezéssel kapcsolatos összes szakaszban is végzik, valahányszor lehetőség van a termékkel való interakcióra. Ez segít a tervezés folyamatos javításában és optimalizálásában, valamint a találékony hibák megelőzésében.
Kvantitatív vs. kvalitatív használhatósági tesztelés
A kvantitatív és kvalitatív tesztek közötti különbség abban rejlik, hogy a kutató milyen kérdésekre keresi a válaszokat. A kvantitatív használhatósági tesztek természetesen numerikus adatokkal kapcsolatosak, és elemzésük elsősorban statisztikai, és teljesen objektív lehet. A résztvevők reprezentatív mintaként működnek, így az eredmények az egész populációra vonatkoznak. A kvantitatív használhatósági tesztek lehetővé teszik például annak megállapítását, hogy a felhasználók 45%-ának problémája van egy bizonyos funkcióval.
A kvalitatív adatok nem numerikusak, hanem narratív vagy leíró formában érkeznek. Ez az elemzés értékes információk kiemelését jelenti az adatokból, a lehető legkisebb torzítás minimalizálásával. Ilyen adatok lehetnek például a tesztelő narratív leírásai, aki megpróbál egy sor feladatot végrehajtani – ebben az esetben az elemzett eredmények egy jelentésből és az összegyűjtött információkból állnának, amelyek azt mutatják, hogy mely feladatok voltak problémásak a végrehajtás során. A kvalitatív elemzés olyan eredményeket ad, amelyek nem képviselhetik az egész populációt, de betekintést nyújtanak, amelyek segítenek elmélyíteni és kiegészíteni a kvantitatív eredményeket, más információk mellett. A kvalitatív adatok például jelezhetik, hogy a felhasználóknak miért lehet nehézségük egy adott feladattal.
Felkészülés a használhatósági tesztelésre
A megfelelő előkészítés és tervezés, valamint egy írásos terv segít nemcsak a teszt hatékony lebonyolításában, hanem abban is, hogy a csapat számára érthetően elmagyarázzuk a teszt célját. A tervnek több elemet kell tartalmaznia, például a tesztelés terjedelmét, a tesztelők számát, valamint a teszt célját – beleértve az elvárásokat és a vizsgált funkciókat.
A felmérés előtt készítse el a szükséges felszerelést és tervezze meg a helyszínt. Ez lehet a kutató irodája, a résztvevő természetes környezete vagy egy virtuális link, amely lehetővé teszi a teszt online lebonyolítását, például Zoom, MS Teams vagy Google Meet. A távoli tesztelés jó megoldás, ha a cég időt vagy pénzt szeretne megtakarítani, és amikor a termék egy niche közönség számára készült a világ minden tájáról.
Néhány teszt laboratóriumi környezetben zajlik, ahol a megfigyelők a moderátor és a résztvevő cselekedeteit egy velencei tükörön keresztül követik. A tesztalanyok többsége tudja, hogy megfigyelik őket, de nem hallják, amit a csapattagok mondanak.
A résztvevők mellett szükség van a teszt lebonyolításához felszerelésre is, amely általában egy termékhez (prototípushoz) való hozzáféréssel rendelkező eszközre és néhány papírlapra, jegyzetfüzetre és tollra korlátozódik, hogy a megfigyelők feljegyzéseket készíthessenek. Opcionálisan a kutatás kiegészíthető egy rögzítőeszközzel vagy képernyőfelvevő szoftverrel. Ez különösen praktikus, ha a kutatás nem vonja be a megfigyelőket, akik valós időben jegyzetelhetnek.
A következő lépés a tesztelők találkozóinak megszervezése és ütemezése. Meg kell határozni, hogy mennyi ideig tart majd minden teszt, hány ilyen tesztet kell lebonyolítani naponta, és mi az elvárt időtartam a tesztalanyok között.
A kutatás résztvevői például a vásárlói bázisból származó emberek lehetnek. A kvalitatív használhatósági tesztekhez a kutatási csoportnak 5 és 10 résztvevő között kell lennie. Már írtunk többet a résztvevők toborzásáról a UX kutatási résztvevők toborzása című cikkben.
Használhatósági tesztek moderálása
A moderátor felelős a teszt teljes lefolyásáért, a teszt hangvételének beállításától kezdve a kérdések feltevésén át a résztvevők számára szükséges információk biztosításáig a feladatok elvégzéséhez. Jó moderátor bátorítja a résztvevőt, hogy valós időben ossza meg gondolatait – más szóval, hogy hangosan gondolkodjon.
Feladat kiadása során határozza meg a feladat célját anélkül, hogy a végrehajtás utasításaiba bonyolódna. Ezután figyelje meg, hogy a felhasználó sikeresen eléri-e a célt a feladat megoldásával. Érdemes figyelembe venni a nyelvezetet – világosnak, egyszerűnek és nem technikai jellegűnek kell lennie, hogy a résztvevő szempontjából minden érthető legyen, ne igényeljen további fordítást, és ne okozzon zűrzavart. A korábban előkészített és tesztelt forgatókönyv (pl. pilot teszteken) hasznosnak bizonyul.
Ha a résztvevők helytelenül hajtanak végre egy feladatot, a moderátornak nem szabad javítania vagy irányítania őket a megoldásra. A moderátornak hagynia kell, hogy a résztvevő önállóan dolgozzon, hogy a teszt kimenetele ne befolyásolja. Bár nehéz lehet megfigyelni, ahogy egy tesztelő küzd a feladattal, fontos, hogy lehetőséget adjunk neki, hogy önállóan dolgozzon, hogy a lehető legjobb adatokat és útmutatást kapjuk arról, mit kell javítani a projektben.
A teszt moderátora nem moderálhat és jegyzetelhet a teszt során egyszerre. Jó gyakorlat, ha valakit megkérünk, hogy legyen megfigyelő a teszten (vagy több megfigyelő), hogy jegyzeteljen a folyamat során. Ha ez nem lehetséges, a session rögzíthető, és a teszt után lehet jegyzetelni. Távoli tesztelés esetén sok eszköz, például a Zoom vagy az MS Teams lehetővé teszi a találkozó rögzítését. Néhányuknak még van automatikus átirat generáló funkciója is.
Összefoglalás
A használhatósági tesztelés a UX folyamat kulcsfontosságú eleme. Ez az első találkozás a termék és a felhasználó között, hogy korán kiszűrjük a hibákat vagy hiányosságokat a tervezés során, és módosításokat végezzünk a végső termék kifejlesztése előtt. Érdemes alaposan felkészülni a használhatósági tesztelésre és megtervezni a kutatás menetét, hogy a legértékesebb eredményeket és tervezési irányelveket nyerjük belőle.
Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.
Klaudia Kowalczyk
Egy grafikai és UX tervező, aki a tervezésbe átülteti azt, ami szavakkal nem kifejezhető. Számára minden használt szín, vonal vagy betűtípus jelentéssel bír. Szenvedélyes a grafikai és webtervezés iránt.
UX research:
- Mi az UX kutatás?
- A UX-kutatás típusai
- Mik a kutatási kérdések és hogyan kell őket megfogalmazni?
- Hogyan használjuk ki az összegyűjtött ügyféladatainkat?
- Miért kulcsfontosságúak a résztvevői interjúk a tervezési folyamatban?
- Hogyan készítsünk jó UX kutatási tervet?
- Hogyan javíthatja a pilóta tesztelés a felhasználói élmény kutatást?
- Hogyan válasszunk kutatási módszert?
- UX tanulmány résztvevői toborzása
- UX Kutatás screener kérdőív
- Gyermekekkel végzett UX kutatás
- Felfedező kutatási módszerek
- UX Kutatási Juttatások
- Csatornák és eszközök UX kutatási résztvevők kereséséhez
- Mi az értékelő kutatás?
- Mi a kártya rendezés a felhasználói élményben?
- Mi az etnográfiai kutatás?
- Mik a fókuszcsoportok a kutatásban?
- Hogyan végezzünk felhasználói interjúkat?
- Mi az asztali kutatás?
- Hogyan végezzünk használhatósági tesztelést?
- Mi az A/B tesztelés a felhasználói élményben?
- Szemkövetés a felhasználói élmény tesztelésében
- Mi az a fa tesztelés?
- Első kattintás tesztelése
- Mi a feladat-elemzés a UX kutatásban?
- Az érzelmek értékelése a felhasználói élményben
- Folyamatos kutatás a felhasználói élményben
- Vásárlói Út Térkép – mi az és hogyan készítsük el?
- Hogyan készítsünk UX kutatási jelentést?
- Hogyan végezzünk naplókutatásokat?
- Felmérési kutatás
- Adat elemzés a UX kutatásban
- A követelmények összegyűjtésének folyamata UI/UX projektekhez
- Mikor és hogyan végezzünk preferenciatesztelést?
