A mai cikkben a Scrum-ban alkalmazott becslés és történeti pontok témáját tárgyaljuk. A Scrum-ban végzett becslések segítenek előre jelezni a feladatok elvégzéséhez szükséges bonyolultságot és időt. A múlt elemzésével a teljes Scrum Csapat közösen előrejelzi, hogy mit tartogat a jövő.

Ezért minél tapasztaltabb a Scrum Csapat, annál pontosabbak a becsléseik. A csapat a Sprint Tervezés során együttműködik a feladatok elvégzéséhez szükséges becsült idő meghatározásában, figyelembe véve, hogy ez nem végleges kötelezettségvállalás, hanem előrejelzés. Pontossága számos változótól függ, amelyek folyamatosan kiszámíthatatlan változásokon és váratlan körülményeken mennek keresztül. Szerencsére a Scrum módszertan olyan technikákat és eszközöket tartalmaz, amelyek elősegítik a bizonyosság bizonyos fokát, és ma részletesen megvitatjuk őket, hogy megérthesse és azonnal alkalmazhassa őket!

Történeti pontok és becslés a Scrum-ban – tartalomjegyzék:

  1. Bevezetés
  2. A történeti pontok fontossága a Scrum-ban
  3. Relatív becslési technikák
  4. Összefoglalás

Bevezetés

Minden Sprint Tervezés során a Termékfelelős új Felhasználói Történeteket mutat be a csapatnak. A Termékfelelős azokat a Termék Hátralékból választja ki a következő Sprintben való megvalósításra. Ezután a Scrum Csapat tagjai közösen becslik a szükséges munkaterhelést ennek az új feladatcsomagnak a teljesítéséhez. Ez a fajta feladat egy becslés, követelmények becslése.

Úgy tűnik, a legegyszerűbb módja a feladat elvégzéséhez szükséges idő órákban vagy napokban történő meghatározása. Azonban a gyakorlat és a 1940-es évek óta végzett kutatások mást bizonyítanak. Az emberek képtelenek pontosan megbecsülni a nagyon jól meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges időt. Ezen kívül a feladat elvégzéséhez szükséges órák száma attól függ, hogy ki végzi a feladatot, és hogy mi történt – vagy nem történt – korábban. Ezért a Scrum jellemzően a történeti pontoknak nevezett egységeket használja.

A történeti pontok fontossága a Scrum-ban

Minden Fejlesztő Csapat a történeti pontok értékét a tapasztalatok és az egyes feladatok méretének figyelembevételével alkalmazza, azaz az empirikus elv követésével. Leggyakrabban a Sprint Tervezés során a Scrum Mester egy vagy több befejezett Felhasználói Történet mintát választ ki, amelyek referenciapontként szolgálnak a fejlesztendő Felhasználói Történetek értékének meghatározásához.

Ezért nem lehet történeti pontokban értékeket rendelni a kontextus nélkül. Például, ha az első feladat értéke 10, a következő feladatokat ehhez viszonyítva értékelik, mint nagyobb vagy kisebb. Ily módon a Scrum Csapat projektjén belül az összes feladat a Termék Hátralékban összefügg egymással. Ez azt jelenti, hogy hasonló feladatokat végző egy Fejlesztő Csapat hasonló számú pontot kap.

történeti pontok

A történeti pontok relatív egységek. Ez azt jelenti, hogy:

  1. A történeti pont értéke csak egy adott Scrum Csapat által végzett feladatokra vonatkozik. A történeti pontok leírják egy csapat feladatainak elvégzésének sebességét. Más szavakkal, egy Felhasználói Történet, amelyet A Csapat 10 történeti pontra becsült, B Csapat által 50 pontot kaphat. Ennek az az oka, hogy, ahogy említettük, értékük relatívan van kiszámítva a csapat által végzett egyéb feladatokhoz és a hasonló feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikhoz.
  2. A történeti pontokban befejezett Sprint értéke nem lehet alapja két Scrum Csapat teljesítményének összehasonlítására. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hibákat a Scrum projektek kezelésében, fontos emlékezni arra, hogy a Fejlesztő Csapat sebessége, amelyet a történeti pontokban kifejeznek egy Sprintben, nem használható két Csapat teljesítményének összehasonlítására. Ennek az az oka, hogy párhuzamos Sprintekben végezhetik el ugyanazt a munkát, amelyet az egyik Csapat 10-re, a másik pedig 50 történeti pontra becsült.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a becslés sok ismeretlen elemet tartalmaz és hiányos adatok alapján készül. Ezért még egy nagyon tapasztalt Scrum Csapat előrejelzései is néha nagyon eltérhetnek a Felhasználói Történet teljesítéséhez szükséges valós erőfeszítéstől.

Relatív becslési technikák

Mik a leghatékonyabb becslési technikák a Scrum-ban? Nincs egyetlen, minden csapat számára megfelelő módszer.

A rugalmas módszertanokon belüli becslési technikák közül a leggyakoribbak a következők:

  • Tervezési Póker. Ez a legnépszerűbb relatív módszer egy kártyajátékot használ a feladat elvégzéséhez szükséges munka mennyiségének kiszámítására. Részletes szabályait és folyamatát egy külön cikkben tárgyaljuk.
  • Csapat Becsülési Játék. Ez a módszer a Felhasználói Történetek végrehajtásának hozzárendelését jelenti egy adott Sprintben, megfelelő numerikus értékek kiválasztásával a Fibonacci sorozatból. Ezt is külön cikkben tárgyaltuk.

A Scrum ezzel szemben elutasítja a klasszikus Abszolút Becsülési módszert a hagyományos projektmenedzsment módszertanban. A feladatok becslésének módja az, hogy előre meghatározzák az ember-hónapokat, a projekt időtartamát és költségét. Ez egy hosszú folyamat, nehezen megvalósítható, és szakértők részvételét igényli, akik hajlamosak megalapozni az indoklást és a magatartási kódexet, de nem tesznek lépéseket azokkal, akik nem feltétlenül végzik el a feladatokat, amelyek értékét megbecsülték. Más szavakkal, ez nemcsak fárasztó, hanem rendkívül hatástalan is.

Becslés és történeti pontok a Scrum-ban

Történeti pontok és becslés – Összefoglalás

A becslés egy nagyon fontos készség, amely minden érett Scrum Csapatra jellemző. Az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges idő és erőfeszítés megbecslése sok relatív becslési technika fő fókuszává vált, mint például a Tervezési Póker vagy a Csapat Becsülési Játék.

A történeti pontokkal rendelkező Felhasználói Történetek egy újabb hatékony mérési technika, amelyet leírtunk, remélhetőleg hasznos eszközöket biztosítva olvasóink számára. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a számok csak a Scrum Csapat által végzett konkrét feladatokra vonatkoznak. Ezért a történeti pontok száma nem válhat alapjául a különböző Fejlesztő Csapatok sebességének összehasonlítására.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en.

Caroline Becker

Projektmenedzserként Caroline szakértő az új módszerek megtalálásában, amelyek a legjobb munkafolyamatok megtervezésére és a folyamatok optimalizálására szolgálnak. Szervezési készségei és a nyomás alatt végzett munka iránti képessége teszik őt a legalkalmasabb személyré, aki bonyolult projekteket valóra tud váltani.

View all posts →