Mi az etnográfiai kutatás? | UX kutatás #20

Olvasd el cikkünket, és ismerj meg néhány érdekes tényt az etnográfiai kutatásról a UX-ben. Ebben leírjuk, hogy mi az etnográfia és az etnográfiai kutatás általában, felvázoljuk ennek a módszernek az előnyeit, valamint tanácsot adunk arra, hogyan lehet a legjobban felkészülni a terepkutatásra.

Mi az etnográfiai kutatás? – tartalomjegyzék:

1. Mi az etnográfiai kutatás?
2. Az etnográfiai kutatás alkalmazásának előnyei a UX-ben
3. Hogyan készüljünk fel egy etnográfiai tanulmányra?
4. Összefoglalás

Mi az etnográfiai kutatás?

Minden UX kutató tudja, hogy amit az emberek tesznek és amit mondanak, gyakran két teljesen különböző dolog. Ezért, amikor a viselkedéseket összehasonlítják a leírásaikkal és magyarázataikkal, könnyű elveszni. A felmérés résztvevőinek emlékei gyakran nem egyeznek a találkozó felvételeivel, például. Azok a motivációk, amelyek egy adott viselkedést hajtanak, szintén nem mindig világosak a kutatók számára. Ez nagyrészt az oka annak, hogy az etnográfia megszületett.

Az etnográfia egyfajta terepkutatás, amelyben a kutatók az embereket a természetes környezetükben figyelik meg, hogy holisztikusabb, kontextuális megértést nyerjenek szükségleteikről. Más típusú terepkutatásokkal ellentétben az etnográfia megköveteli a kutatóktól, hogy valóban “belemerüljenek” a vizsgált környezetbe. Ebben a módszerben a kutató akár barátkozhat is a résztvevőkkel, és társadalmi együttműködésben dolgozhat a tanulmány során. Ez különösen hasznos, amikor a kutató természetes vagy ismerős környezete jelentősen eltér attól, amelyet választott a tanulmányozásra.

Bár az etnográfia gyökerei az antropológiában találhatók, az etnográfiai módszereket a UX felhasználókkal végzett kutatásokhoz is alkalmazták. A UX kutatás kontextusában az etnográfiát digitális antropológia, terepkutatás vagy kontextuális kutatás néven is említik. Az etnográfiai UX kutatás feltárja a felhasználók meglátásait, lehetővé téve számukra, hogy a valós technikai és társadalmi környezetek kontextusában figyeljék meg őket.

Az etnográfiai kutatás alkalmazásának előnyei a UX-ben

Az etnográfiai kutatás egyik legnyilvánvalóbb előnye, hogy egyszerűen megfigyelhetjük a felhasználókat a természetes környezetükben. Az etnográfiai megközelítés a UX kutatásban azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a technológiához a természetes környezetükben. Az etnográfia révén a tervezők mélyreható megértést nyerhetnek potenciális felhasználóik mindennapi életéről, természetes hajlamaikról és viselkedési mintáikról.

Az etnográfiai kutatás fontos előnye a tartóssága – az etnográfiai kutatás folyamatos, egy adott időszakig tart. Összehasonlítva egy felméréssel, interjúval vagy akár egy fókuszcsoporttal, a felhasználói meglátásokat csak egy alkalommal lehet felhasználni.

Az etnográfiai kutatás kontextust is biztosít. Az etnográfia lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megfigyeljék azokat a helyzeteket és körülményeket, amelyek között egy termék valóban alkalmazható. Néhány körülmény kulcsfontosságú (pl. milyen gyorsan tudják a felhasználók megragadni és kinyitni az esernyőt, amikor elkezd esni az eső?) – de vannak olyan kevésbé észlelhető aspektusok is, amelyek további információt nyújthatnak (pl. mikor nyúlnak a felhasználók az esernyőért – az első mennydörgés után vagy előtte? Mikor váltanak az emberek kapucniról esernyőre köd és zuhogás között? stb.).

Az etnográfiai kutatás révén a kutatók jól megismerik a végfelhasználóikat. A célcsoport megfigyelésével és a valós viselkedés alapján szerzett meglátások fejlesztésével a kutató és a UX tervező olyan terméket hozhat létre, amely jobban megfelel a jövőbeli felhasználók igényeinek.

Az etnográfia utolsó nagy előnye a problémák, hiányosságok megértése és lehetőségek feltárása. Az etnográfiai kutatás kihasználja a terméktervezés társadalmi aspektusát, feltárva azokat a kihívásokat, amelyekkel az emberek szembesülnek, amikor egy termékkel interakcióba lépnek annak természetes környezetében. A kutatók viselkedési jeleket figyelnek meg, hogy felfedezzék, hol segíthet a technológia (vagy hol akadályozhatja) és lehetővé tegyék a jobb, hatékonyabb terméktervezést.

Hogyan készüljünk fel egy etnográfiai tanulmányra?

Két fő szakasz van egy etnográfiai terepkutatás lebonyolításában – van a tervezési időszak és a már a felhasználókkal (résztvevőkkel) végzett kutatásra összpontosító rész. Bár egy terepkutatás potenciálisan nyitott végű – mint bármely más tudományos kutatás – mégis tervezést igényel a megfelelő logisztika biztosítása érdekében. Azelőtt, hogy elkezdenéd a kutatást, érdemes néhány kérdésre válaszolni:

• Milyen hosszú ideig tart a kutatás?
• Hol tartják?
• Ki legyen résztvevője a kutatási szakasznak?
• Hogyan fogod rögzíteni a gyűjtött adatokat?
• Milyen megfigyelési módszereket fogsz használni?
• Milyen kérdésekre szeretnél választ kapni?

A felmérésre való felkészülés különösen fontos lépés, mert például egyes helyszínek előzetes előkészítést vagy engedélyt igényelhetnek. Néha előre meg kell határozni a szükséges kapcsolati hálót, amelyre szükséged lesz a választott környezetben való zökkenőmentes működéshez. Ezen kívül szükséged lehet más emberek bevonására is, nemcsak a résztvevőkre – például további kutatókra, belső érdekelt felekre, szülőkre vagy tanárokra, ha a kutatás gyermekeket érint. Ne felejtsd el ezeket az embereket a lehető leghamarabb bevonni, hogy elkerüld a kellemetlen helyzeteket.

Sok kutatási módszer tartozik a terepkutatáshoz. Három kategóriába sorolhatók: közvetlen megfigyelés, aktív megfigyelés (aktív részvétel) és interjúk – de ugyanaz a tanulmány több kategóriából is tartalmazhat módszereket.

A közvetlen megfigyelés egyszerűen azt jelenti, hogy megfigyelsz valakit (vagy egy csoportot), hogy lásd, hogyan viselkednek egy adott helyzetben és miért. Ideális esetben a kutatási résztvevő nem törődik azzal, hogy megfigyeled őt, és pontosan úgy viselkedik, mintha nem lennél ott. Bizonyos körülmények között akár el is bújhatsz. Például – néha a kutatók vásárlókat figyelnek meg bevásárlóközpontokban vagy ajándékboltokban, és egyikük sem tudja, hogy megfigyelik őket. Azonban ennek a megfigyelési formának etikai és gyakorlati korlátai is vannak. A legtöbb esetben el kell magyaráznod a résztvevőknek a jelenlétedet, és remélni, hogy egyszerűen természetesen fognak viselkedni.

Az adatrögzítés történhet szabad formájú jegyzetek, kész protokollok és adatlapok használatával, vagy audiovizuális felvétellel (a kutató jegyzeteivel kiegészítve). A közvetlen megfigyelés lehet önálló tanulmány, de nagyszerű módja az információk összegyűjtésének, amelyek szükségesek a későbbi kutatási szakaszok struktúrájának kialakításához. Az aktív megfigyelés egy olyan kutatási forma, amelyben a kutató egyfajta módon csatlakozik a résztvevőhöz. Az adatrögzítést általában terepi jegyzetek vagy a megfigyelés közben írt naplóbejegyzések formájában végzik.

A megfelelő résztvevők toborzása a UX kutatás számára az egyik kulcsfontosságú és legnehezebb lépés bármilyen típusú kutatás során – az etnográfiai kutatás sem kivétel. A többi kvalitatív kutatási módszerhez hasonlóan az etnográfiai kutatás felhasználóinak toborzása a következőket foglalja magában:

• Határozd meg a kutatási célokat és a módszertant
• Azonosítsd a legjobb résztvevői típusokat a toborzáshoz (határozd meg a célcsoportot olyan kritériumok alapján, mint a pszichográfiai, viselkedési, demográfiai és földrajzi jellemzők)
• Határozd meg a szükséges résztvevők számát. Kvalitatív kutatás esetén általában 5-12 ember elegendő.
• Keresd a potenciális résztvevőket – felhasználói interjúk vagy szűrők segíthetnek ebben.
• A résztvevők szűrése. Látogass el a Szűrési Felmérések szekcióba, hogy megtudd, mit, miért és hogyan kell végezni ezen a szakaszon.

Toborzáskor szintén standard, hogy emlékezz arra, hogy ösztönzőket kell biztosítani a kutatáshoz, valamint a formális ügyekre – például a résztvevők beleegyezésének beszerzésére.

Összefoglalás

Az etnográfiai kutatás nem kell, hogy bonyolult vagy időigényes legyen, és nem kell, hogy nagyon specializált kutatókat vonjon be. A terepkutatás fő része, hogy kimenj az emberekhez, és beszélgess velük a természetes környezetükben, miközben a vizsgált terméket kezelik. Értsd meg a viselkedésüket és motivációikat. Ez lehetővé teszi, hogy jobb, intuitívabb termékeket hozz létre, de egyszerűen megismerd a felhasználóidat is – ami biztosan hasznos lesz a jövőben.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a nyüzsgő méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.