Hogyan változtatja meg a technológia a forgalmazási csatornákat. 12 gyakorlati példa | Üzleti stratégiák #4

Mik azok a disztribúciós csatornák?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a disztribúciós csatornák csupán azok a csatornák, amelyeken keresztül a vállalatok eljuttatják termékeiket. De ez nem igaz. A fogalom sokkal szélesebb, mivel például a marketingcsatornákat is magában foglalja.

A disztribúciós csatornák valódi jelentésének jobb megértéséhez érdemes megnézni a funkcióikat. Ezt tökéletesen leírták a Business Model Canvas módszertan alkotói.

A disztribúciós csatornák funkciói

A Business Model Canvas szerzői szerint a disztribúciós csatornáknak öt funkciója van:

1. Tudatosság. A disztribúciós csatornákat a vásárlók tudatosságának növelésére használják a vállalat termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban. Ezek a csatornák magukban foglalhatják a közösségi médiát, a sajtót vagy a saját médiát, mint például egy blogot, podcastot vagy YouTube csatornát.
2. Értékelés. A disztribúciós csatornák segítenek a vásárlóknak kifejezni véleményüket a termékekről vagy szolgáltatásokról. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy közelebb kerüljön vásárlóihoz, figyeljen a visszajelzéseikre, és javítsa ajánlatát.
3. Vásárlás. A disztribúciós csatornák meghatározzák a vásárlási lehetőségeket, amelyeket a vásárlók számára teremtünk. Az, hogy online értékesítést kínálunk-e, vagy például disztribúciós partnereket használunk, hatással van a vásárlásaik kényelmére.
4. Vásárlói értékajánlat. A disztribúciós csatornák határozzák meg, hogyan juttatjuk el a vásárlói értékajánlatot a vásárlókhoz. Tehát logisztikai funkciót látnak el.
5. Vásárlás utáni. A disztribúciós csatornák hatással lehetnek arra is, hogy milyen típusú támogatást nyújtunk vásárlóinknak a vásárlás után, például egy 24 órás forródrótot.

Figyelj a technológiára

A technológiai fejlődés óriási hatással volt a disztribúciós csatornákra – mind az öt említett területen. Csak nézd meg néhány változást, amelyet az internet népszerűsítése hozott. Ma, a mesterséges intelligencia, a blokklánc technológia, a dolgok internete, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság korában még tovább megyünk. Hogyan befolyásolta a technológiai fejlődés a Nike, Louis Vuitton és IKEA márkák disztribúciós csatornáit? Nézzünk meg tizenkét érdekes példát.

AI

1. Walmart

A Walmart, az amerikai szupermarketlánc, több területen is használja a mesterséges intelligenciát. Az első az online vásárlás. A Walmart vásárlói a Walmart Voice Order alkalmazást használhatják, hogy hangparancsokkal rendeljenek élelmiszereket, amelyeket házhoz szállítanak. Az alkalmazás természetes nyelvfeldolgozó technológiát használ, hogy megértse a hívókat, akiknek nem kell pontosnak lenniük a parancsaikban. Ha nem jelölnek meg egy adott termék márkát a rendeléskor, a Walmart Voice Order pontosan tudja, mit akarnak. Ennek az az oka, hogy a konkrét vásárlókról szerzett tudásuk a vásárlási előzményeik alapján épül fel.

A Walmart a boltjaiban is használja a mesterséges intelligenciát. Az amerikai szupermarketeket tisztán tartó padlótisztítók valami mást is csinálnak. Naponta több mint 20 millió képet készítenek a bolt polcain lévő termékekről. Ha bármelyik termék kezd kifogyni, azonnal jelet küldenek a raktárnak, hogy a lánc munkatársai pótolhassák a hiányzó tételeket. Ez akár 15%-kal is növelte a hatékonyságukat.

2. FedEx

A FedEx, a Microsofttal együttműködve, kifejlesztett egy rendszert a szállítmányok nyomon követésére. Ezt FedEx Surroundnak hívják, és integrálva van a csomagok érzékelőivel és vonalkódjaival, így valós idejű információt tud nyújtani a helyükről és állapotukról. És ezt olyan tényezők figyelembevételével teszi, mint a hőmérséklet és a páratartalom a környezetben. Miért fontos ez? Néhány szállítmány, például a gyógyszerek, speciális körülmények között kell, hogy legyenek szállítva. Ilyen volt például a COVID-19 vakcinák szállítása. Akkor használták a FedEx Surroundot.

A FedEx autonóm szállítórobotot is tesztelt, amelyet Roxónak hívtak. A Roxo, amely egy kis ipari porszívóra hasonlított, a “last mile” szállításokra lett volna használva a vállalat által. Képes volt önállóan navigálni a járdákon, elkerülni az akadályokat, és megérkezni a kijelölt címekre. Végül azonban a vállalat felhagyott a Roxo kereskedelmi használatával, mert kiderült, hogy a robot nem felelt meg a vezetőség elvárásainak. Nem minden disztribúciós csatorna fejlesztési kísérlete sikeres. Ahogy látható, néha jobb, ha nem próbálkozunk.

3. Spotify

A Spotify a mesterséges intelligenciát nagyon nyilvánvaló módon használja. Ahogy könnyen kitalálhatod, az AI javaslatokat tesz a svéd zenei platform felhasználóinak, hogy mit érdemes hallgatni. Ezen alapulva a Spotify személyre szabott lejátszási listákat készít és zenei ajánlásokat ad. Nemrég a vállalat egy lépéssel tovább ment, és bevezette az AI DJ-t.

A fent említett virtuális DJ nemcsak új számokat javasol, hanem érdekes információkat és anekdotákat is nyújt a dalokról és előadóikról. A Spotify-on való zenehallgatásnak kicsit inkább a rádióhallgatásra kell hasonlítania – ez jó dolog vagy sem? Valószínűleg a személyes preferenciáidtól függ. Mindenesetre a Spotify AI DJ-je már elérhető néhány kiválasztott országban.

Blockchain

1. Nike

A blokkláncnak széleskörű alkalmazásai vannak. A Nike tudja ezt, és több célra is használja a technológiát. Először is, biztosítja termékeinek hitelességét, különösen a cipőinek. Minden egyes Nike cipőhöz egy kriptográfiai token tartozik. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nyomon követhessék egy adott cipő pár történetét és ellenőrizhessék annak hitelességét. Ez megakadályozza, hogy a vásárlók hamis cipőt vásároljanak bármelyik vásárlási platformon.

De ez még nem minden. A Nike a metaverzummal és az NFT-kkel is foglalkozik. Ezeknek a technológiáknak köszönhetően az Egyesült Államok cipőgyártója már nemcsak fizikai cipőket, hanem azok virtuális, digitális megfelelőit is értékesítheti. És közben sok pénzt kereshet. A Nike CryptoKicks kollekció digitális cipői 4,000 és 9,000 dollár között mozognak.

2. LVMH

A LVMH, a francia luxus konglomerátum, akárcsak az amerikai Nike, a blokklánchoz fordult a hamisítványok elleni küzdelem érdekében. Azt akarta biztosítani vásárlóinak, hogy amikor egy Louis Vuitton táskát vásárolnak, akkor valóban egy Louis Vuitton táskát vásárolnak. Ezért a vállalat együttműködött a Pradával és másokkal az AURA platform létrehozásában.

Ennek segítségével az LVMH vásárlói beolvashatják a termékekhez csatolt QR-kódokat, vagy NFC technológiát használhatnak, hogy információt kapjanak a megvásárolt áruk eredetéről és hitelességéről, valamint ellenőrizhessék azok történetét. Ily módon az LVMH reméli, hogy javítja a vásárlói kapcsolatokat és növeli a luxusmárkája imázsát.

3. Allianz

Az Allianz a blokklánc technológiát használja a nemzetközi gépjármű-biztosítási ügyek hatékonyabb kezelésére. Eddig így zajlott. Ha egy Allianz ügyfél Lengyelországból balesetet szenvedett Németországban, az ügyét mind a lengyel, mind a német Allianz fiók kezelte. Ez természetesen meghosszabbította a kárigénylés folyamatát.

A blokkláncnak köszönhetően a biztosítótársaság munkatársainak már nem kell e-maileket váltaniuk az ügyfél és a baleset információinak megosztásához. Mindez az információ egy helyen tárolódik, felgyorsítva a biztosító munkáját és csökkentve a kárigény kifizetéséhez szükséges időt.

IoT

1. Coca-cola

Lehet, hogy azt gondolod, hogy a dolgok internete egy új jelenség. Valójában a kifejezést először 1999-ben használták a Procter & Gamble számára tartott előadás során Kevin Ashton brit vállalkozó által, hogy leírja az “összekapcsolt tárgyak hálózatát”. Ez valójában a dolgok internete, és a népszerű üdítőital márka, a Coca-Cola is részt vett ennek a technológiának a fejlesztésében.

Már 1982-ben a cég automatáinak egyharmada csatlakozott az internethez. Ma ezek a gépek sokkal többre képesek, mint akkor. Nemcsak készpénz nélküli fizetések elfogadására vannak felszerelve, hanem személyre szabott üzeneteket is küldenek, figyelik a készlet szintjét, és értesítik a szerviztechnikusokat és a beszállítókat, amikor egy gép meghibásodik vagy kifogy a készletből.

2. IKEA

A bútoripar is a dolgok internete felé fordul. Az IKEA az a cég, amely okos komponenssel látja el termékeit. A svéd márka létrehozott egy eszközt – DIRIGERA – amely, ha csatlakozik a WiFi-hez, lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy alkalmazáson keresztül irányítsák az okos otthoni készülékeket.

Ily módon például megváltoztathatják a fény színét, be- vagy kikapcsolhatják a világítást, irányíthatják a hangtechnikai berendezéseket, és tesztelhetik a beltéri levegő minőségét. Mindez a DIRIGERA és az IKEA okos otthon alkalmazásában található, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy kényelmesebben használják otthonaikat, míg a cég információkat gyűjt, amelyeket később például marketingkampányokban felhasználhat.

3. Amazon

Az IoT terén az Amazon is használja a technológiát a disztribúciós csatornái javítására. Csak nézd meg az Amazon Alexát, egy virtuális asszisztenst és okos hangszórót. Figyeli a felhasználóit, tanulja az igényeiket, és segít nekik egyszerű napi feladatok elvégzésében.

Közben kapcsolatokat épít velük, amelyeket később marketing célokra használ. Például arra ösztönzi őket, hogy kihasználják az Amazon által kínált egyéb szolgáltatásokat és termékeket, mint például az Amazon Prime, Kindle és Audible.

AR/VR

1. L’Oréal

A kiterjesztett valóság széles körben elterjedt a szépségiparban, és a L’Oréal Paris cég jól tudja ezt. Ennek a francia kozmetikai cégnek a tulajdonosai AR technológiát használnak termékeik online értékesítésére. Miután ellátogattak egy virtuális L’Oréal Paris boltba, a vásárlók “felpróbálhatják” a sminket vagy kipróbálhatják az új hajszínt anélkül, hogy fizikailag megváltoztatnák azt.

Ez a kiterjesztett valóság lényege – a körülöttünk lévő világra való rávetítés. A felhasználók láthatják, hogyan néznének ki egy adott rúzzsal, szempillaspirállal vagy highlighterrel, ha kiválasztanak bármilyen szépségápolási terméket a L’Oréal Paris boltban, és a telefonjuk kameráját magukra irányítják.

2. Volvo

A kiterjesztett és virtuális valóság segít a Volvónak kétféle célt elérni: marketing és gyártási célokat. A marketing szempontjából ez elég egyszerű. A Volvo VR szemüvegek segítségével lehetővé teszi vásárlói számára, hogy egy választott autómodellben utazzanak anélkül, hogy fizikailag a volán mögé ülnének. Azonban ez a technológia sokkal többre képes. Nevezetesen, hogy az ellenkezőjét tegye – a volán mögé üljön VR szemüvegekkel. Miért csinálja ezt?

Csakúgy, mint a L’Oréal – hogy kiterjessze a valóságot. Például a potenciális vásárlók virtuális akadályokat vagy vezetési utasításokat láthatnak az úton. Ugyanezt a mechanizmust használják a gyártási folyamatban. A Volvo mérnökei VR és AR segítségével virtuális teszteket végezhetnek egy gépen, hogy biztonságosabb és kényelmesebb autókat tervezzenek.

3. Lego

A LEGO is a kiterjesztett valóság felé fordult, hogy több vásárlót vonzzon. A népszerű építőkockák gyártója létrehozott egy Lego AR Studio nevű alkalmazást, amely lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy virtuális elemeket adjanak hozzá LEGO készleteikhez. Csak annyit kell tenniük, hogy a telefonjuk kameráját a kockákra irányítják játék közben, és láthatják, ahogy a körülöttük lévő világ életre kel a készülék képernyőjén.

Disztribúciós csatornák kiválasztása. Figyelj a…

Ha a disztribúciós csatornáid optimalizálásán vagy fejlesztésén gondolkodsz, meríts inspirációt a fenti példákból – lehet, hogy találsz valamit, ami illik a vállalkozásodhoz és a vásárlóid igényeihez. De érdemes feltenned magadnak ezeket az öt kérdést a keresési folyamat során.

• Hol vannak a vásárlóim?

A disztribúciós csatornák kiválasztásának első lépése a kérdés megválaszolása: Hol vannak a vásárlóim? Keresd a kapcsolatpontokat a márkáddal. Tudd meg, honnan szerzik az információikat a cégedről, hogyan vásárolnak, és milyen akadályokkal szembesülnek, stb. Aztán légy ott, ahol ők vannak.

• Használhatok technológiát?

E-kereskedelem, mobilalkalmazások, mesterséges intelligencia, vagy talán kiterjesztett valóság? A lehetőségek végtelenek. Gondold át, hogy mely technológiai megoldások segítenek elérni a vállalkozásod céljait. Fontold meg a disztribúciós csatornák funkcióit, amelyeket a szöveg elején bemutattunk.

• Mit csinálnak a versenytársak?

Most kérdezd meg magadtól, hogy a versenytársaid milyen disztribúciós csatornákat használnak. Ezek lehet, hogy a te számodra is megfelelő csatornák. Azonban ne korlátozd magad a piaci riválisaidra. Keresd az inspirációt az iparágadon kívül.

• Támogatják a disztribúciós csatornák a fenntartható fejlődést?

A fenntartható fejlődés egyre fontosabb szemponttá válik az üzleti stratégiákban. Érdemes megfontolnod, hogy termékeidet alacsony szén-dioxid-kibocsátású szállítási módokon keresztül forgalmazd. Azt is érdemes megfontolnod, hogy az ESG stratégiát beépítsd az üzleti működésedbe.

• Egyszerűen skálázható egy adott disztribúciós csatorna?

Érdemes olyan csatornákba fektetni, amelyek könnyen alkalmazkodnak a változó piaci és vásárlói igényekhez. Tehát, a technológia, amely egy adott disztribúciós csatornát működtet, rugalmas és könnyen skálázható?

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a nyüzsgő méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.