A mesterséges intelligencia segít nekünk kommunikálni az eszközeinkkel természetes nyelven – egyszerűen kérdéseket feltevéssel és parancsok megfogalmazásával. Az AI chatbotok, más néven beszélgető botok vagy beszélgető AI, olyan AI-alapú számítógépes programok, amelyek szimulálják és feldolgozzák az emberi beszélgetéseket – írott vagy beszélt formában – lehetővé téve az emberek számára, hogy úgy lépjenek interakcióba digitális eszközökkel, mintha egy valós személlyel beszélgetnének. A globális chatbot piac várhatóan 454,8 millió dolláros bevételt ér el 2027-re, szemben a 2018-as 40,9 millió dollárral. Ez valóban sok.

A különböző iparágakban működő cégek, NGO-k és közintézmények mindannyian azt keresik, hogyan tehetnék a csapatmunkát könnyebbé, hatékonyabbá és eredményesebbé. Kommunikációs szabályokat állítanak fel, amelyek minden tagra vonatkoznak, befektetnek alkalmazottaik interperszonális készségeinek fejlesztésébe, vagy modern feladat- és projektmenedzsment szoftvereket (pl. Firmbee) alkalmaznak. A hatékony teljesítmény biztosítása érdekében a úgynevezett csapatkartához is nyúlnak. A mai bejegyzésben elmagyarázzuk, mi az, milyen elemeket kell tartalmaznia, és milyen előnyöket hozhat a csapatod számára. Olvass tovább.

Amikor a felettesed beszélgetésre hív, azonnal arra gondolsz, hogy a cég el akar válni tőled. Amikor egy kolléga kritizál, automatikusan azt gondolod, hogy nem teszel eleget, és nem te vagy a megfelelő személy a feladatra. Amikor új feladatot kapsz, feltételezed, hogy nem tudod kezelni, például mert még soha nem csináltál ilyet korábban.

Ma a HR szakemberek és más, a humánerőforrások kezelésében részt vevő szakemberek hangsúlyozzák, mennyire fontos, hogy az alkalmazottaknak legyen hangjuk egy szervezetben – hogy ötleteiket meghallgassák, megvitassák, és esetleg megvalósítsák. Mégis, számos iparágban léteznek olyan szervezetek (és vezetőik), amelyek a mikromenedzsmentet kultúrájuk részének tekintik. Ez a megközelítés gyakran együtt jár a csendes jóváhagyás jelenségével. A mai bejegyzésben elmagyarázzuk, mi ez a többnyire negatív jelenség, és bemutatjuk a legjobb stratégiákat annak elkerülésére. Olvass tovább, hogy többet megtudj.

Zöld vagy kék? Kerek vagy ovális? Függőleges vagy vízszintes? Melyiket választod? Erről szól az A/B tesztelés. Az a verzió, amelyet több felhasználó választ, meghatározza a sikerét. A tét magas – ez növeli a konverziókat és a digitális terméked sikerét. Ezért az A/B tesztelés nem csupán egy eszköz, hanem a siker kulcsa a termékmenedzsmentben. Valaha is gondolkodtál már azon, hogy a kis változások hogyan vezethetnek nagy eredményekhez? Kíváncsi vagy, hogyan hozhatsz döntéseket adatok alapján, a megérzésed helyett? A válasz az A/B tesztelésben rejlik. Olvass tovább, hogy többet megtudj.

A fenntarthatóság előmozdítása az üzleti életben már nem csupán egy távoli trend, hanem egy valóság, amelyet a legtöbben elfogadtak. Míg a stratégia kezdetben a nagyvállalatok számára csupán egy érdekességnek számított, ma már a kis cégek is felismerik a megvalósítás szükségességét. Ennek részben a szigorúbb környezeti követelményekre vonatkozó szabályozások az okai, de az is hozzájárul, hogy a vállalatok kezdenek rájönni az ilyen megoldások előnyeire. Míg a legfőbb előny, a környezetvédelem, a lista élén áll, lehetséges, hogy a környezetbarát megoldásokból még többet is ki lehessen hozni. Milyen előnyöket hozhat egy vállalat számára a fenntartható üzleti stratégia követése?

1965-ben megkezdődött a szuperszonikus Concorde jet építése, amely a brit és francia kormányok közötti szerződés tárgya volt. Már a tervezési szakaszban feltételezték, hogy a befektetés nem lesz nyereséges (a magas termelési költségek és a növekvő olajárak miatt a repülés nem volt jövedelmező). Ennek a repülőgépnek a végső előállítási értéke 10-szer magasabb volt, mint amire számítottak, ezért csak 20 jetet építettek. A repülőgépeket 30 évig használták, de folyamatosan veszteséget termeltek, amíg végül 2003 végén le nem állították őket. A Concorde projekt tökéletes példája a süllyedő költségek tévedésének. A mai bejegyzésben elmagyarázzuk ezt a kognitív hibát és azt, hogyan befolyásolhatja a döntéseidet. Olvass tovább.

Minden vállalkozásban – függetlenül a vállalat rangidősségétől, piaci helyzetétől vagy attól az iparágtól, amelyben nap mint nap működik – hibák, problémák, balesetek vagy kudarcok fordulnak elő. Ilyen helyzetekben a felelősök gyakran próbálnak minél hamarabb ellenintézkedéseket hozni, ami rövid távon segít, de nem garantálja, hogy a helyzet megismétlődik (további költségeket generálva és felhasználva a meglévő erőforrásokat)

Juniorból specialistává, szeniorból pedig menedzserré. A szakmai fejlődés részeként az alkalmazottak egy sor munkakörön mennek keresztül, hogy jobb pozíciókat tölthessenek be. Minél magasabbra jutnak a vállalati hierarchiában, annál nagyobb a sikerük (a nagyobb felelősség, „hatalom” és egyben a bőséges fizetés miatt).

Nem számít, hogy milyen szerepet játszol jelenleg a munkaerőpiacon – független vállalkozó, menedzseri vagy szakmai pozícióban dolgozó alkalmazott, vagy csak az első lépéseidet teszed a választott szakmádban, meg kell találnod az utadat, hogy megfelelően működj az ipari környezetben és feljebb lépj a karrierlétrán.