Mi az a gamifikáció?

A gamifikáció játékmechanikák alkalmazása más területeken, például az oktatásban, a marketingben és a csapatmenedzsmentben. A munkahelyi gamifikáció célja az alkalmazottak motivációjának és elkötelezettségének növelése játékokban használt elemek bevezetésével, például:

  • verseny,
  • jutalmak és büntetések,
  • teljesítmények.

A gamifikáció eredete az ’80-as évekre nyúlik vissza, amikor a cégek elkezdtek kísérletezni a gamifikációs elemek bevezetésével a képzési rendszereikbe és a menedzsment folyamataikba. A kifejezés a 21. század elején vált népszerűvé Nick Pelling, egy számítógépes játékfejlesztő jóvoltából. Ma a gamifikációt sok jól ismert cég, például a Google, a Microsoft és a Nike alkalmazza, amelyek ezeket a technikákat használják az alkalmazottak termelékenységének, kreativitásának és lojalitásának növelésére.

A játékok pszichológiája

A gamifikációban kulcsfontosságú megérteni, mi teszi a számítógépes játékokat annyira vonzóvá. Ezek főként a jutalmak és a verseny.

A jutalmak, mint például a pontok és a teljesítmények, motiválják a játékosokat, hogy cselekedjenek és célokat tűzzenek ki. Ezeket például bizonyos feladatok elvégzésével szerezhetik meg. Miután egy meghatározott számú pontot összegyűjtöttek, az alkalmazottak különböző juttatásokra válthatják be őket. A munkahelyen ezek lehetnek például:

  • bónuszok,
  • szimbolikus díjak, mint például a hónap dolgozója cím, és
  • extra szabadidő.

A gamifikáció elemei

Mik a gamifikált rendszer elemei? Ez a komplexitásától és a céljától függ, amiért létrehozták. Az a célja, hogy növelje a termelékenységet a csapatok közötti verseny beépítésével? Akkor egy jól optimalizált pontozási rendszer és egy nyilvánosan elérhető lista a legaktívabb csapatokról elegendő lesz, akik a legtöbb feladatot teljesítették egy adott hónapban. De sok cég bonyolultabb mechanizmusokat keres az alkalmazottak bevonására, amelyeket kalandjátékokból vagy szimulációkból ismernek. A legtöbbjük azonban a következőket használja:

  • Pontok – ezeket a feladatok elvégzéséért vagy célok eléréséért adják. Például egy értékesítési szakember pontokat szerezhet egy termék eladásáért, míg egy ügyfélszolgálati képviselő pontokat kaphat egy ügyfél problémájának megoldásáért.
  • Szintek – a résztvevők pontok gyűjtésével szintet léphetnek, és egy bizonyos számú pont összegyűjtése extra privilégiumokat vagy juttatásokat nyithat meg.
  • Teljesítmények – például egy marketing szakember különleges bónuszokat kaphat, ha rekord számú új hírlevél feliratkozót szerez.
  • Rangsorok – egy átlátható lista a pontszámokkal lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy összehasonlítsák teljesítményeiket másokkal. Egy cégen belül lehet egy rangsor a legjobb futárokról, akik időben, balesetek nélkül és környezetbarát módon szállítanak csomagokat.
  • Kihívások – ezek olyan feladatok, amelyek megkövetelik az alkalmazottaktól, hogy elkötelezettek és kreatívak legyenek. Például egy csapat kaphat egy kihívást, hogy egy hét alatt dolgozzon ki egy új marketing stratégiát, és extra pontokat vagy teljesítményeket szerezzen, amikor mindez elkészül.

A játékok típusai

A cég igényeitől függően különböző típusú számítógépes játékokat használnak. A legnépszerűbbek közé tartoznak:

  • szimulációk,
  • szerepjátékok, és
  • képességfejlesztő játékok.

A szimulációk olyan játékok, amelyek valós élethelyzeteket utánoznak. Segítenek az embereknek készségeket és tudást szerezni biztonságos környezetben. Például egy ügyfélszolgálati szimulátor lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy megtanulják, hogyan kezeljék a különböző típusú ügyfeleket és helyzeteket, amelyekkel a munkahelyükön találkozhatnak. Egy másik példa lehet egy VR gép szimulátora, amely segít a felhasználóknak megtanulni, hogyan működtessék a gépet hatékonyan.

A szerepjátékok narratíván alapulnak. Általában megkövetelik a résztvevőktől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek befolyásolják a történet alakulását. Ezeket a stratégiák vagy üzleti döntéshozatal tanítására lehet használni. Például lehetne egy játék egy cég irányításáról, ahol a résztvevőknek döntéseket kell hozniuk az erőforrásokról, a marketingről és a vállalkozás más aspektusairól, és a választásaik befolyásolják a játékbeli sikerét.

A képességfejlesztő játékok segítenek a manuális készségek és a koordináció javításában. Ezeket a koncentráció és a problémamegoldó készségek élesítésére lehet használni. Egy ilyen játék példája lehet egy puzzle játék, ahol az alkalmazottaknak gyorsan kell megoldaniuk a problémákat vagy összerakniuk a blokkokat.

Hogyan vezessük be a gamifikációt a munkahelyen?

A döntés, hogy bevezessük a gamifikációt a munkahelyen, alaposan megfontolt kell legyen. Végül is nemcsak a hatékonyság javításáról van szó, hanem az alkalmazottak elégedettségéről is. Ezért a következő lépések fontosak lesznek:

  1. Igények elemzése – határozzuk meg a gamifikáció céljait. Például lehet a cél az alkalmazottak elkötelezettségének növelése, a hatékonyság javítása vagy a készségek fejlesztése. Egy gyártó cégnél a cél lehet a termelékenység növelése a gyártósoron, míg egy nagy szervezetnél az alkalmazottak integrálása egy adott osztályon belül.
  2. A megfelelő eszközök és technológiák kiválasztása – az igények elemzése alapján válasszunk ki egy számítógépes játék típust és játék elemeket, amelyek megfelelőek az üzletünk számára. Például egy IT cégnél szerepjátékokat lehetne bevezetni a programozók idő- és projektmenedzsment készségeinek fejlesztésére.
  3. Megvalósítási terv készítése – készítsünk egy átfogó ütemtervet a gamifikáció bevezetésére, figyelembe véve az alkalmazottak képzését, a játék tesztelését és az eredmények értékelését. Például egy értékesítési cégnél tervezhetjük egy szimulációs játék bevezetését a negyedéves képzések során az értékesítési képviselők számára.
  4. A gamifikáció bevezetése – magyarázzuk el az alkalmazottaknak a játék szabályait, biztosítsunk hozzáférést a játékokhoz, és vezessünk be egy jutalmazási rendszert.
  5. Eredmények nyomon követése és mérése – kövessük nyomon a gamifikáció eredményeit metrikák, felmérések vagy az alkalmazottak teljesítményértékelése révén. Az adatokhoz és statisztikákhoz való hozzáférés a gamifikáció egyik legnagyobb előnye! Például egy logisztikai cégnél mérhetjük a raktári dolgozók hatékonyságát a szimulációs játékokban elért teljesítményük elemzésével.

A gamifikáció bevezetése a munkahelyen megfelelő előkészítést és jól megtervezett megvalósítási tervet igényel. Ennek a tervnek figyelembe kell vennie a cég igényeinek elemzését, a megfelelő eszközök kiválasztását, az alkalmazottak képzését és az eredmények nyomon követését. Bár a gamifikáció munkahelyi bevezetése kihívást jelenthet, ezeknek a lépéseknek a követése jelentősen növelheti az alkalmazottak elkötelezettségét, hatékonyságát és készségfejlesztését az iparágakban.

Összefoglalás

A gamifikáció bevezetése a munkahelyen segíthet növelni az alkalmazottak motivációját, elkötelezettségét és hatékonyságát. A gamifikáció sikeres megvalósításához szükséges megérteni a játékok pszichológiáját, kiválasztani a megfelelő eszközöket és technológiákat, valamint kidolgozni egy megvalósítási tervet. A gamifikáció hatásainak nyomon követése és mérése lehetővé teszi a folyamatok optimalizálását és a cég igényeihez való alkalmazkodást.

Olvassa el ezt is: 3 friss tevékenység a csapat bevonására a munkahelyen

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.

Andy Nichols

Egy problémamegoldó, aki 5 különböző diplomával és végtelen motivációs tartalékkal rendelkezik. Ez teszi őt tökéletes vállalkozóvá és menedzserré. Amikor alkalmazottakat és partnereket keres, a világ iránti nyitottságot és kíváncsiságot tartja a legfontosabb tulajdonságoknak.

View all posts →

Digitizing your business:

  1. Hogyan kerülhetjük el a digitális átalakulás csapdáit?
  2. Mi a vállalati digitalizáció?
  3. A digitális átalakulás és az adatbiztonság egyensúlyba hozása
  4. Digitális marketing
  5. Digitális csapatok irányítása
  6. Iparági digitalizáció
  7. Digitális képzés és bevezetés
  8. Felhő vs szerver. Előnyök és hátrányok
  9. Felhőalapú számítástechnika
  10. XaaS és előfizetéses üzleti modellek
  11. Milyen XaaS szolgáltatásokat érdemes használni egy vállalkozás működtetésekor?
  12. A felhő és a mesterséges intelligencia
  13. Mikroszolgáltatások és API-k
  14. A digitális vállalatok jövője
  15. Minden a munkafolyamat-automatizálásról
  16. Legjobb a fajtájában vs mindent egyben. Melyik a megfelelő az Ön számára?
  17. A 5 legjobb no-code eszköz, amire a cégednek szüksége van
  18. Játékosítás és vásárlói élmény
  19. Mik azok a zavaró technológiák?
  20. A zavaró technológiák hatása az üzletre
  21. A munkahelyi gamifikáció
  22. Gamifikáció az üzletben
  23. Hogyan építsünk üzleti alkalmazásokat és weboldalakat mesterséges intelligencia segítségével?
  24. Mik a mesterséges intelligencia kockázatai?
  25. A digitális kultúra ápolása. A változás és az identitás egyensúlyozása
  26. Hogyan vezessük be bölcsen az üzleti változást?
  27. Hogyan építsünk innovációs kultúrát a munkahelyen?
  28. A digitális átalakulás korában dolgozó frontvonalbeli munkavállalók
  29. Mi az a digitális gondolkodásmód?
  30. RPA vs API. Hogyan válasszuk ki a megfelelő automatizálási stratégiát?
  31. Digitális pénzügyi menedzsment és online könyvelés