Határozza meg a szakaszt – Teljes útmutató a Design Thinkinghez

Biztosan mindannyiunkat foglalkoztatott már legalább egyszer, hogy egy probléma érdemes-e a figyelemre, vagy van-e ésszerű megoldása. Minden nap akadályokkal találkozunk, a triviálistól a komolyabbakig. Időnként kérdezzük meg másokat a véleményükről, és sok tanácsot és betekintést találunk, ami szélesíti a perspektívánkat. A megoldás megtalálásának titka abban rejlik, ahogyan közelítünk a problémához. Vizsgáljuk meg a leggyakoribbakat.

A meghatározó szakasz a Design Thinkingben – tartalomjegyzék:

1. A Design Thinking mint humanista megközelítés
2. Mi a meghatározó szakasz a Design Thinking folyamatában?
3. Eszközök a meghatározó szakaszban

A Design Thinking mint humanista megközelítés

A cikk első részében: A Design Thinking módszertan lépésről lépésre – Empátiázás, bemutattuk és megvizsgáltuk a design thinking folyamatát. Lépjünk tovább, és röviden írjuk le, mi is a humanista megközelítés.

A humanista megközelítés egy olyan gondolkodásmód, amely az emberekre, testükre, érzéseikre és másokkal való kapcsolataikra összpontosít. Elvei közé tartozik a holisztikus, pozitív és természetes megközelítés a fizikai és mentális állapotaink, cselekedeteink és kapcsolódásaink tanulmányozásában. Mint a humán reflexek esetében, bármilyen aggodalommal szembesülve lényegében az érzéseink húznak minket. Amikor valakinek segítünk, aki nem mi vagyunk, kénytelenek vagyunk empátiát érezni azzal a nehézséggel kapcsolatban, amellyel az a személy szembesül. Más szavakkal, ha jól akarunk viszonyulni a problémához, fel kell ébresztenünk az empátiát magunkban. Ez felelős azért, hogy képesek legyünk “mások cipőjébe bújni”.

Mi a meghatározó szakasz a Design Thinking folyamatában?

A design thinking első szakasza az empátiázás. Itt kezdődik minden. Az empátia alapos kutatása után elérkezik az idő a probléma meghatározására. A látszólag könnyű szakasz nagyon gyakran sok problémát okoz a kihíváson dolgozó csapat számára. Nyitottságot, megértést és mindenekelőtt – időt igényel. A következtetések vagy potenciális problémák túl korai levonása szűkíti a látókörünket, így a folyamatot kevésbé hatékonnyá teszi.

Az első lépés az összegyűjtött információk rendszerezése, az empátia térkép finomítása és megfelelő személyek létrehozása. Fontos, hogy a személyek létrehozásakor tükrözzék azt a csoportot, akit meginterjúvoltunk vagy megfigyeltünk.

Amikor minden a helyére kerül, fontos biztosítani, hogy az összegyűjtött információk megfelelő kategóriákra legyenek osztva: felhasználói igények, problémák és előnyök. Vagyis abba, amit Értékarány Mátrixnak nevezünk. Ha ezt a szakaszt rosszul végezzük, a további munka akadályozva lesz, mivel a kutatók szűkítik a keresési területüket.

Eszközök a meghatározó szakaszban

A felhasználó és az ő elvárásainak megértésében nagy segítséget nyújtó eszköz éppen az értékajánlat mátrix. Az összegyűjtött információkat a mátrix definíciói szerint kell elhelyezni (nehézségek, előnyök, igények). Érdemes megérteni ezen területek definícióit, hogy mindet megfelelően illeszthessük.

1. Igények – tájékoztatnak arról, hogy mire van szüksége a felhasználónak, hogy könnyebbé tegye az életét, és miért választott egy adott terméket.
2. Problémák – ezek olyan helyzetek, amelyekkel a fogyasztónak nap mint nap szembe kell néznie, és amelyek kellemetlenek vagy nehezen kezelhetők. Segít megérteni, mi érdekli a felhasználót, és mire érdemes figyelni.
3. Előnyök – ez az, ami boldoggá és elégedetté teszi a címzettet. Ezen a szakaszon érdemes információt meríteni az előzőleg létrehozott empátia térképből.

Az értékajánlat mátrixon kívül felsorolhatunk más eszközöket is, amelyeket a kutatók a probléma meghatározásának folyamatában használnak. Ezek közé tartozik:

• Személyek – amelyeket már korábban említettek. A konkrét, létrehozott személyek vagy csoportok alkotják a vásárlói személyt. A személyek létrehozásakor figyelembe kell venni egy adott személy leírását, megadni az életkorát, foglalkozását, érdeklődési körét, igényeit, fájdalmait, és röviden leírni a biográfiáját, hogy a kutató jobban elképzelhesse a létrehozott karaktert.
• Vásárlói Út Térkép – szó szerint a vásárló térképezéséről van szó. Ezenkívül az összegyűjtött adatok leírják a vásárló és a cég vagy egy adott termék közötti kapcsolatot, és bemutatják a korábbi tapasztalatait ezzel kapcsolatban.
• Rózsa Tüske Rügy – termék létrehozásakor ez a technika a potenciál kategóriákba sorolására összpontosít, amelyek megfelelnek a virág részeinek. Így a Rózsa a nyereséget, a Tüske a kihívásokat, a Rügy pedig azokat a dolgokat jelenti, amelyeknek potenciáljuk van a sikerhez.

Természetesen sok eszköz áll rendelkezésünkre a probléma meghatározó szakaszában. Használhatjuk az 5MIÉRT módszert, és a “miért?” kérdésre összpontosíthatunk, hogy a kérdést a lényeghez közelítsük. A probléma térképezése is népszerű, legyen szó a korábban említett vásárlói út térképének, érdekelt felek térképének, gondolattérképének, empátia térképének létrehozásáról – bármelyik segíthet közelebb hozni minket a lényeghez és a probléma további megoldásához. Nincs egyetlen, rögzített szabály, amely meghatározná, hogyan közelítsünk ehhez a szakaszhoz. Azonban nem szabad alábecsülnünk vagy kihagynunk a design thinking teljes folyamatát, mivel ez alááshatja vállalkozásunk jó kilátásait.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon és a Twitteren.