Ötletelési szakasz – Teljes útmutató a Design Thinkinghez

Mindenki időnként tapasztal egy üres elme érzést. Ez előfordulhatott egy döntő helyzetben, és különbséget jelentett volna, ha van ötleted, mit mondj. Tehát mit tegyünk ilyen helyzetekben, amikor nincsenek ötletek a probléma megoldására? Ilyen körülmények között az ötletelés segít – ez a tervezési gondolkodás folyamatának egy szakasza. Ez nemcsak a kutatók által legjobban várt fázis, hanem a legkreatívabb is. Nemcsak a szakmai életben, hanem a mindennapi életben is.

Ötletelési szakasz – tartalomjegyzék:

1. Az ötletelés 1. szakasza
2. Ötletgeneráló eszközök
3. Ötletek kategorizálása az ötletelési szakaszban

Az ötletelés 1. szakasza

Az empátiával és a probléma meghatározásával foglalkozó szakaszokat már korábbi cikkekben tárgyaltuk. Miután a problémát megfelelően meghatározták, elérkezett az egész folyamat legkreatívabb részének ideje, azaz az ötletelésnek. Figyelembe kell venni, hogy ez a szakasz annyira időigényes, mint az előzőek, de lehetővé teszi a kutatócsapat számára, hogy szabadon kifejezze és megossza ötleteit. Bár ez a projekt egy nagyon dinamikus és gyorsan változó része, próbálja meg megállapítani a hierarchiáját a prioritásokra összpontosítva, hogy javítsa a csapat munkafolyamatát. Ismerkedjen meg a szabályokkal, amelyeknek érvényesülniük kell ebben a fázisban:

• A mennyiség számít az ötletek generálásakor, nem a minőség – minél több, annál jobb
• A projekt kérdésének középre helyezése – hogy minden kutató emlékezzen, mire kell összpontosítania
• A csapattagok ne ragaszkodjanak az ötleteikhez
• Az ötlet a csoport tulajdonává válik – végül is a csapat együtt dolgozik
• Minden ötlet elég jó ahhoz, hogy leírjuk és bemutassuk másoknak
• Ösztönözze a kollégák ötleteire való építést, azok fejlesztését és új ötletek létrehozását
• Minden csapattag egyformán fontos – így minden ötlet egyformán értékes
• Ne csak az ideális megoldásra összpontosítson
• Az ötletek lehetnek merészek és irracionálisak

Ebben a szakaszban arra kell összpontosítanunk, hogy kreatív, spontán és élénk javaslatokat vonjunk ki a résztvevőkből. Ehhez nyitott elmével kell fogadnunk a kutatócsapat válaszait, finomítva a kritikát, miközben pozitív visszajelzést adunk, hogy ösztönözzük mindenkit a megszólalásra. Sőt, biztosítanunk kell a csoport számára a zavartalan teret, ügyelve arra, hogy ne legyenek akadályok az úton.

Ötletgeneráló eszközök

Sok ötlethez sok kreatív eszköz tartozik. A legnépszerűbb eszköz a “brainstorming”, amelynek sok variációja létezik. A legnépszerűbb a úgynevezett “Csendes brainstorming”.

• Csendes brainstorming – egy olyan folyamat, amelyben a kutatók egyénileg generálnak ötleteket, hogy bemutassák azokat a többieknek. Ez megköveteli, hogy figyelemmel kísérjük egy meghatározott időt, amely alatt minél több ötletet kell generálni. Az ötletgeneráló módszer kiválasztásakor több tényezőt is figyelembe kell venni, például a csapat létszámát, hogy vannak-e domináló személyek a csapatban, vagy a kutatás helyét.
• SCAMPER – egy olyan módszer, amely a meglévő megoldások javítását célozza. A technika neve egy akronim, amely az egyes technikákra utal (S – helyettesítés, C – kombinálás, A – alkalmazás, M – módosítás, P – más felhasználás, E – eltávolítás, R – megfordítás). Mindegyik említett technika egy külön tevékenységsorozatra utal, így lehetővé téve számunkra, hogy a probléma lényegébe hatoljunk és módosítsuk a jelenlegi megoldásokat.
• Bionika – egy ötlet, amely a természetes jelenségekből származó ötletek generálásán alapul. Inspirációt nyújt a bionika technológiai, építészeti, közlekedési stb. alkalmazása új koncepciók és ötletek létrehozásakor. A legismertebb példa a Velcro zár, amelyet George de Mestral szabadalmaztatott, aki egy sétája során kapott inspirációt, amikor a “Velcro” (kerek repkény gyümölcs) rátapadt a ruhájára.
• Brainwriting 635 – Ez egy alternatíva a brainstorminghoz. A tanulmányban a csoportot 6 fős csapatokra osztják, minden egyes személynek 5 perce van, hogy leírjon 3 ötletet, amelyek válaszolnak a megadott kérdésre. Amikor letelik az idő, a résztvevő átadja a lapját a következő személynek, aki ezután a korábbi válaszok alapján írja le a 3 ötletét. Ezek lehetnek teljesen új megoldások vagy a korábbi ötlet lehetséges fejlesztései. Ez egy azonnali módszer, mivel körülbelül 30 percet vesz igénybe, és ez idő alatt több mint 100 ötletet generálnak.
• Ideális rendszer koncepció – ez G. Nagler módszere, amelyben a csapat először egy ideális koncepciót fogalmaz meg, majd fokozatosan egy rendszert alakítanak ki, hogy végül egy bizonyos korlátozás mellett elérjék az ideálist. A rendszer funkciója ebben az esetben a cél, és az egész rendszernek ezt a funkciót kell elérnie.

Az ötletgeneráló eszközöket a felmerülő probléma függvényében kell igazítani. Így érdemes mélyebben beleásni az ötlet céljába, majd inspirációt meríteni a rendelkezésre álló kutatási módszerekből.

Ötletek kategorizálása az ötletelési szakaszban

Miután az összes ötletet egy helyen rendszereztük, elérkezett az idő, hogy kategorizáljuk őket. Ideális esetben négy kategóriába kell őket sorolni:

• Elvetendő ötletek – ezek jelentősen eltértek a probléma lényegétől, vagy már kipróbálták őket, de nem hoztak kielégítő eredményeket.
• Inspiráló, de őrült – elsőre megvalósíthatatlannak tűnnek, de rejtett potenciáljuk van, ezért érdemes megőrizni őket a jövőre nézve.
• Gyors ötletek – olyan ötletek, amelyek kissé eltérnek a meglévőktől, de van egy módosításuk, amely a mindennapi életben innovációként működhet.
• Potenciállal rendelkező ötletek – ezek azok, amelyekre a kutatócsapatnak a legjobban figyelnie kell. Ezek azok, amelyek a meglévő technológia és tudás felhasználásával lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a közönség igényeihez igazított céltermékeket hozzanak létre.

Az ötletek kiválasztásakor a kutatóknak a potenciállal rendelkező ötletekre és az inspiráló, de őrült ötletekre kell a legnagyobb figyelmet fordítaniuk. Ezek a legértékesebbek, és ha átjutnak az ötletelési szakaszon, a csapat a tervezési gondolkodás folyamatának következő szakaszaiban fejleszti őket. Ezenkívül, ha túl sok ötlet közül kell választani, vagy a csapat nem egyértelmű, segíthet egy döntési mátrix. Ebben rangsorolhatja az ötleteket a felhasználóhoz való relevancia és a megvalósítás könnyűsége szempontjából, és objektíven dönthet arról, hogy mely innovációk megvalósítása érdemes.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív méheink közösségéhez a Facebookon és a Twitteren.