Főbb kihívások – Teljes útmutató a Design Thinkinghez

Néhány ember azt mondja, hogy nincs olyan dolog, mint probléma, csak kihívások, amelyekre még nem fedezték fel a megoldásokat. Az életben, akárcsak a kutatásban, sok akadályba ütközünk. Ezen a ponton a design thinking módszertan nemcsak univerzális, hanem innovatív módszer is, amelyet egyre inkább hajlandóak alkalmazni a gyártási szakasz fokozására. Azonban, mivel a design thinking megközelítés számos előnyt hoz, nem hibátlan. Figyelembe kell vennünk az összes előnyt és hátrányt, amikor a megfelelő módszert választjuk a kutatási folyamatunk szilárd gerincének megteremtéséhez.

A design thinking kihívásai – tartalomjegyzék:

1. Mi a design thinking és hogyan működik?
2. A design thinking előnyei
3. A design thinking megvalósításának kihívásai
4. Következtetés

Mi a design thinking és hogyan működik?

A korábbi cikkekben már bemutattuk a design thinkinget. Emlékeztetőül, az egyik definíció szerint ez egy olyan folyamat, amely során a megfigyeléseket ötletekké, az ötleteket pedig megoldásokká alakítjuk, és ezek végül olyan termékekké vagy szolgáltatásokká válnak, amelyek tesztelés után javítják az életünket. A konkrétabb módszertan 5 szakaszt mutat be, amelyek elengedhetetlenek a design thinking megvalósításához:

• Empátiázás – a problémák és a felhasználói igények kezdeti elemzése
• Probléma meghatározása – a felhasználók valódi problémáinak és igényeinek azonosítása, és ezek alapján a további lépések meghatározása
• Ötletelés – saját javaslatok bemutatása egy adott probléma megoldására vagy új ötlet létrehozására
• Prototípusok készítése – a létrehozott projekt prototípusának előkészítése
• Tesztelés – a létrehozott megoldás tesztelése valós körülmények között

A design thinking elveit minden elképzelhető módon alkalmazhatjuk, a diákprojektekből a fontos ügyfélmegrendelésekig a vállalkozásokban. Manapság népszerű és szívesen alkalmazzák különböző márkák vagy intézmények projektjeiben. Fő jellemzője a sokoldalúsága, mivel bármikor alkalmazhatjuk, amikor emberi természetet érintő problémákkal vagy igényekkel kell foglalkoznunk. Mivel a kreatív folyamat káoszt okozhat, a design thinking rendet és struktúrát hoz létre, amely fokozza a végzett tevékenységeinket.

A módszertan kidolgozása során a kutatócsapat lehetőséget kap arra, hogy egyidejűleg felszabadítsa képzeletbeli potenciálját, hogy másoknak bemutassa az ötletek széles skáláját, amelyeket habozás nélkül generáltak, de emellett empatikusan közelítsenek a feladathoz, hallgassanak és elemezzék a kollégáik által bemutatott minden egyes problémát vagy példát.

Fontos azonban, hogy ne ragaszkodjunk túlságosan a saját ötleteinkhez. Előfordulhat, hogy módosítanunk kell őket, csak inspirációt nyerünk új ötletek megfogalmazásához, vagy akár teljesen el kell engednünk őket. Ezenkívül ügyeljünk arra, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk a kutatócsapatunk számára, valamint a folyamat időtartamára vonatkozó megfelelő időkeretet.

A design thinking előnyei

A módszer legfőbb előnye éppen a sokoldalúság, amelyet a legtöbb projektünkhöz alkalmazhatunk. Egy teljes projekt létrehozásakor megközelíthetjük azt részletesebben vagy kevésbé részletesen, akárcsak a design thinking esetében, különböző eszközeit különböző módon használhatjuk, a szükséglet függvényében.

Miért érdemes ezt a módszert használni? Az előnyök közül a leglényegesebbek a következők:

• Versenyelőny – a potenciális felhasználók problémáinak és igényeinek alapos elemzésének köszönhetően képesek vagyunk olyan terméket létrehozni, amely megfelel az elvárásaiknak
• Költségek és a sikertelen projekt kockázatának csökkentése – valójában, ha kifejezetten a prototípus készítési szakaszra nézünk, nem kell a legdrágább anyagokat használnunk egy jó prototípus létrehozásához
• Széleskörű alkalmazási lehetőségek – ezt a megközelítést új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére, vagy már létrehozottak módosítására alkalmazhatjuk
• Strukturált felépítés – ahogy korábban említettük, segít az egész kreatív folyamatot egyes szakaszokra bontani
• A csapat motivációja és elkötelezettsége – ennek köszönhetően a csapatnak különösen empatikusan és magas szintű megértéssel kell megközelítenie a vizsgált problémát. Ez segít megerősíteni a munkatársak közötti kötelékeket, és lehetővé teszi a jobb megértést egymás iránt
• Szélesebb látókör – amikor elkezdünk dolgozni egy kihíváson, megengedhetjük magunknak, hogy több hipotézist és észlelést hozzunk létre. Ezenkívül szélesíti a perspektívánkat a további lépésekre, és támogatja a kreativitásunkat a folyamat során

Csak néhány előnyt említettünk a teljes folyamatról. Mégis, ezek a kulcsfontosságú szempontok, amelyeket figyelembe kell venni a megfelelő módszer kiválasztásakor, amikor új termék vagy szolgáltatás létrehozásán, vagy már létrehozott termék módosításán dolgozunk.

A design thinking megvalósításának kihívásai

Most, hogy a juttatásokról beszéltünk, itt az ideje, hogy a folyamat kevésbé kellemes aspektusaira összpontosítsunk. Bár sokan a design thinkinget felfedező és innovatív problémamegoldó módszernek tartják, ez nem jelenti azt, hogy ez a megközelítés hibátlan.

Annak ellenére, hogy megszünteti azokat a problémákat, amelyek a termék létrehozásával vagy módosításával kapcsolatosak, a design thinking új és összetettebb akadályokat teremt, amelyeket le kell küzdeni. Nézd meg az alábbi főbb kihívásokat.

Szélesebb perspektíva

A design thinking megköveteli, hogy a lehető legszélesebb perspektívát vegyük figyelembe, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk a nagy képet. Itt találkozhatunk az első nehézségekkel. Ezek a társadalmi problémák, amelyek minden csapatban és a design minden szakaszában felmerülnek. A kutatók kultúrával, szokásokkal vagy ügyfeleik életmódjával kapcsolatos ismereteinek hiányából fakadhatnak.

Környezet

Fontos szempont a környezet, amelyben a kutatók elkezdik a munkájukat. Természetes, hogy egy olyan helyen kezdik el a projektet, ahol jól érzik magukat. Ellenkező esetben a projekt munkája jelentősen megnehezedhet, beleértve a kutató gondolkodásának teljes megváltoztatását is. Ezért figyelni kell arra, hogy a csapat sokszínű legyen, és szakemberekből álljon, akik nyitottak az új lehetőségekre és elég empatikusak ahhoz, hogy különböző ötleteket elfogadjanak.

Együttműködés szakemberekkel vagy osztályokkal

A tudósok és az akadémikusok vonakodnak megosztani az adatokat a kutatókkal, akik információkat próbálnak gyűjteni egy termék vagy szolgáltatás vizsgálatához vagy megvalósításához. Az a kijelentés, hogy a laikusok nem képesek értékes megoldásokat kidolgozni, semmiképpen sem érvényes, ahogyan az a nézet sem, hogy a tudósoknak mindig nagyszerű és kreatív ötleteik vannak. A trükk az, hogy ezeket a két csoportot egyesítve használjuk, és tudatosítsuk bennük, hogy egyformán kritikusak. A legjobb megoldások akkor születnek, amikor összefognak.

A felhasználó és igényeinek megismerése

A design thinking módszertan legfontosabb eleme pontosan a potenciális felhasználó igényeinek és problémáinak ismerete. A legtöbb ember, még az első kutatás után is, hajlamos sietős következtetéseket levonni. Gyakran a kutatók további problémákat generálnak maguknak, és így próbálnak a lehető leggyorsabban eljutni a megoldás végső szakaszába. Ez azonban nem adja meg a várt eredményeket. Ezért szánj annyi időt, amennyire szükséged van, hogy alaposan megismerd a felhasználót.

Kommunikáció

Az egyének csapatban dolgoznak, és mindannyian szeretnék, ha az ötletüket észrevennék. Mindenkinek lehet saját nézőpontja és víziója a prototípus létrehozásáról. Ez sok verziót eredményez egy ötletből, és így vitákat és félreértéseket okoz. Ezért minden vezetőnek folyamatosan dolgoznia kell a csapaton belüli kommunikáción, és biztosítania kell, hogy mindenki teljes mértékben meghallgattasson – végül is a kutatók egy közös ötlet kidolgozásán dolgoznak.

Következtetés

Minden módszernek, megközelítésnek, technikának és ötletnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Rajtunk múlik, hogy milyen utat választunk a kutatásunk során, és mely eszközöket és modelleket alkalmazunk egy szolgáltatás vagy termék előállításakor.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon és a Twitteren.