A termelékenység már egy ideje divatos kifejezés. Ennek bizonyára az az oka, hogy a termelékeny munka lehetővé teszi, hogy a kívánt eredményeket sokkal gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel érjük el. Még döntőbb a modern módszerek, például a távoli munka kontextusában, amely megkönnyíti a termelékenység elvesztését a halogatás vagy a dolgok felfüggesztése érdekében. A mai szövegben megpróbáljuk bemutatni a 7 kognitív hibát, amelyek negatívan befolyásolják a termelékenységet mind a távoli, mind a helyhez kötött munka során.
7 kognitív hiba, amely befolyásolja a termelékenységünket – tartalomjegyzék:
- Mik azok a kognitív hibák?
- 7 kognitív hiba, amely befolyásolja a termelékenységünket
- Összegzés
- Nézd meg a videónkat a kognitív hibákról, amelyek hatással vannak a munkádra
Mik azok a kognitív hibák?
Először is, határozzuk meg a kognitív hibákat, mert ez egy olyan kifejezés, amellyel szinte mindenki találkozott, de kevesen tudják pontosan megmagyarázni. A kognitív hibák hibás érvelési minták, amelyek korlátozott mentális erőforrásokból vagy elégtelen időből és motivációból fakadnak a helyes ítéletek kialakításához.
Érdekes módon a kognitív hibák a többségre hatással vannak, mert természetükből adódóan nagyon szubjektívek. Természetesen, az egyéntől függően ezek a hibák többé-kevésbé befolyásolhatják a mindennapi életet, azaz a döntéshozatalt, a problémák észlelését és a termelékenységet. Az, hogy tudatában vagyunk annak, hogy léteznek kognitív hibák, nemcsak a negatív hatásuk megszüntetését segítheti, hanem sokkal termelékenyebbé és tudatosabbá is teheti az ilyen személyt a viselkedési mintáival kapcsolatban.
7 kognitív hiba, amely befolyásolja a termelékenységünket
- A kötődés hatása
- A vakfolt hatása
- A hatalom hatása
- Kognitív disszonancia hatása
- A tervezés illúziója
- A Pollyanna-hatás
- A csatlakozási elv
A régi, bevált módszerek nem mindig a legjobbak. A legtöbb ember, aki a kötődés hatását használja a mindennapi életében, nem ért egyet ezzel az állítással. Ez egy kognitív hiba, amely előnyben részesíti azokat a módszereket és eljárásokat, amelyeket régóta használnak. Ugyanakkor a kötődés hatása jellemzően az új megközelítések kipróbálásának és az új információk megszerzésének hajlandóságának hiányával jár. Időnként egy másik munkamódszer, a nehézségek megoldásának megközelítése vagy a tudásunk ellenőrzése kipróbálása megtörheti a kötődés hatását, és jobb megoldásokhoz vezethet.
Az új feladatvégzési módok optimalizálhatják a munkaidőt, lehetővé téve, hogy sokkal több dolgot végezzünk el, sokkal rövidebb idő alatt. A kötődés hatása különösen hangsúlyos volt a pandémia alatt, mivel a távoli munka sok ember számára új volt.
Néhány ember hajlandó beismerni a hibát, és ez a vakfolt hatásának oka. Ez a tendencia, hogy figyelmen kívül hagyjuk a saját hiányosságainkat, miközben másokat hibáztatunk a hibáikért. Ez a kognitív hiba meglehetősen sokat befolyásolja a termelékenységet, mert megakadályozza az embereket abban, hogy tudatában legyenek a konstruktív kritikának. A jó kritika, pejoratív felhangok nélkül, nagyszerű építőanyaga lehet a munka jobb megszervezésének és a rábízott feladatok megbízhatóbb teljesítésének.
A hierarchia a munkahelyek gerince, mivel segít fenntartani a rendet és delegálni vagy szinkronizálni a feladatokat. Mégis, ha nem kezelik megfelelően, jelentősen befolyásolhatja egy alkalmazott termelékenységét. Ez általában a felettesek hitéből fakad, hogy az érvelésük hibátlan. A hatóságok is hibázhatnak, félreértelmezhetik a helyzetet vagy hanyagul cselekedhetnek. Ezért a hatalomra való kizárólagos támaszkodás csökkentheti a termelékenységet és hozzájárulhat a gyengébb munkateljesítményhez.
A parancsok és a felettesek véleményének vak elfogadása árt az alkalmazottaknak. Természetesen nem arról van szó, hogy megkérdőjelezzük a felettesünk minden döntését, hanem a kritikai gondolkodásról és a saját véleményünk és érvelésünk kifejezésére való hajlandóságról.
Ez a kognitív hiba rendkívül gyakori, a személyiségjegyek sajátosságai miatt. A kognitív disszonancia magában foglalja csak azoknak az érveknek a választását, amelyek támogatják a már meghozott döntést, miközben figyelmen kívül hagyja azokat az érveket, amelyek ellentmondhatnak neki. Például a dohányosok azt mondják, hogy dohányoznak, mert ez csökkenti a stresszt, de tudják, hogy ez egészségtelen, mégis próbálnak olyan indokot találni, amely alátámasztja a viselkedésüket, mivel kényelmetlenül éreznék magukat, ha dohányozva azt mondanák, hogy ez egészségtelen. A disszonancia megszüntetése és a nyugalom megteremtése érdekében próbálunk olyan érveket találni, amelyek támogatják a viselkedésünket.
Ahhoz, hogy ne befolyásoljon minket a szubjektív véleményünk és korábbi tapasztalataink, és helyes döntéseket hozzunk, jó tanács, ha hátralépünk, megnyugszunk és kritikusan elemezzük az összes előnyt és hátrányt. A kognitív disszonancia javíthatja a termelékenységet a konkrét döntés újraelemzése miatt. Néha a nagyobb kép szélesebb szögből való megtekintése tiszta elmével lehetővé teszi számunkra, hogy megváltoztassuk a megközelítést, sokkal gyorsabban végezzük el a feladatot, és hosszú távon segíthet észrevenni azokat a viselkedési és kognitív mintákat, amelyekről eddig nem volt tudomásunk.
A tervezés és az idő megszervezése különösen messzemenő a távoli munka esetében, amikor az alkalmazottak állítják össze a napi programjukat. A tervezés illúziója nem más, mint a tendencia, hogy alábecsüljük a feladat elvégzéséhez szükséges időt, valamint a munkamennyiséget. Ez az illúzió különösen észlelhető volt a pandémia első hónapjaiban, amikor a munkavállalóknak maguknak kellett megszervezniük a napjukat, és sokan nem voltak képesek jól megtenni ezt.
A home office sok olyan tényezőt von maga után, amelyek elvonhatják az alkalmazott figyelmét, így sokkal kevésbé termelékenyebbé válik. Ezenkívül a tervezés illúziója hajlamos elvonni a figyelmünket a munkától, hogy különféle időigényes, binge- és alkalmanként addiktív tevékenységekbe (például szórakozásba) merüljünk. Amikor ez megtörténik, a termelékenység drámaian csökken a téveszme miatt: “Biztos vagyok benne, hogy el fogom végezni, így még játszhatok egy kicsit.” Mégis, a megfelelő időszervezéssel elkerülheted a tervezés illúzióját, így időben teljesítheted a határidőket stressz nélkül.
A Pollyanna-hatás, más néven Pollyanna-szabály, egy érvelési minta, amely H. Porter regényének Eleanor karakteréből származik. Ez egy tendencia, hogy minden helyzetben pozitív aspektusokat találjunk, miközben figyelmen kívül hagyjuk a negatív, kellemetlen és kényelmetlen dolgokat.
Azonban ezt a minta erejét tudatos módon kihasználhatod a termelékenységed javítása érdekében. A pozitív dolgokra való gondolkodás nagyszerű motiváló, mivel a jutalmazó központ, az agy azon része, amely a motivációért és a viselkedés irányításáért felelős. Gondolj valami pozitívra, miközben házimunkát végzel, és lehet, hogy gyorsabban befejezed a feladatot, mivel tudni fogod, hogy jutalom vár rád, amint a munka elkészül. Ezért a Pollyanna-hatás pozitív hatással lehet a termelékenységre.
Ez egy kognitív hiba, amelyet közönséges “nyájmentalitás”-nak nevezhetünk. Ez az elv a tendencia, hogy csak azért gondolkodjunk vagy cselekedjünk, mert sok ember így tesz. Érdemes megjegyezni, hogy ez az elv szorosan kapcsolódik a tömeg viselkedéséhez, így meglehetősen szorosan beágyazódik az emberi tudatalattiba.
A tudatosság a princípiumról és annak működéséről a gyakorlatban segít megszakítani a korábbi cselekvési és problémamegoldási módokat, ami a termelékenységbe is átfordul. Ez egyéni megközelítést is fejleszt a munkához, és lehetővé teszi a kritikai megítélést, amelyet nem a közvélemény vagy a többség kényszerít.
Összegzés
A fenti példák elemzése után levonható következtetések világosak – léteznek kognitív hibák, amelyek hatékonyan zavarhatják a termelékenységünket. Ennek ellenére, ha elismerjük őket és megtanuljuk, hogyan befolyásolnak minket, az sokkal könnyebbé teheti az életünket a munkahelyen és otthon. Érzékenyebbé, okosabbá és higgadtabbá válunk. A termelékenységünk virágozni fog, függetlenül attól, hogy mely iparágban vagy munkamódban vagyunk.
Nézd meg a videónkat a kognitív hibákról, amelyek hatással vannak a munkádra
Nézd meg a 5 bizonyított módszert, amelyek növelni fogják a motivációd.
Ha szeretnél kapcsolatban maradni, csatlakozz a Facebook közösségünkhöz!
Caroline Becker
Projektmenedzserként Caroline szakértő az új módszerek megtalálásában, amelyek a legjobb munkafolyamatok megtervezésére és a folyamatok optimalizálására szolgálnak. Szervezési készségei és a nyomás alatt végzett munka iránti képessége teszik őt a legalkalmasabb személyré, aki bonyolult projekteket valóra tud váltani.