A interjú az idő, hogy megismerjük a jelölteket – a munkatapasztalatuk, a befejezett iskolák és tanfolyamok vagy a nyilatkozott készségek már ismertek az önéletrajzból. Tehát milyen kérdéseket tegyünk fel egy interjú során, és mely kérdéseket kerüljük el? Olvassa el a cikket, és tudja meg, hogyan készülhet fel az interjúra, és hogyan vezetheti azt professzionálisan, hogy mindkét fél számára zökkenőmentes legyen.
Kérdések, amelyeket fel kell tenni egy interjúban – tartalomjegyzék:
- Kérdések, amelyeket fel kell tenni egy interjúban (és kérdések, amelyeket el kell kerülni)
- Összefoglaló
- Kulcskérdések
Kérdések, amelyeket fel kell tenni egy interjúban (és kérdések, amelyeket el kell kerülni)
- Tapasztalatok
- Szerep a csapatban
- A cég és a pozíció ismerete
- Meséljen magáról…
- Pénzügyi elvárások
- Miért te?
- Együttműködés a korábbi felettessel
- Elkerülendő kérdések
Az önéletrajzból már tudjuk, hol dolgoztak a jelöltek, láttuk a korábbi pozíciójukban betöltött felelősségeiket, és könnyen ellenőrizhetjük, mit csinál a cég, és mi a hírneve a piacon. Tehát nincs szükség arra, hogy a korábbi munkákról kérdezzünk – végül is, ez mind benne van az önéletrajzban.
Azonban
Azt is megkérdezheti, hogy milyen szerepet szeretne betölteni a csapatban, pl. szeretne-e vezetői pozíciót vállalni, vagy inkább beosztott lenne, hogyan oldja meg a vitákat a csapatban, milyen funkciókat szeretne ellátni. Ennek ellenőrzésére Belbin-tesztet is végezhet, hogy meghatározza az egyén szerepét a csapatban.
Hogyan lehet ez a tudás hasznos? Amikor egy konkrét csapat számára toborzunk, érdemes előre beszélni a csapatvezetővel, hogy meghatározzuk, mire van szüksége – talán a csapatnak hiányzik valaki, aki motiválja a csoport többi tagját, vagy valaki fegyelmezett, aki nyomon követi az ütemtervet és a munkatervet. Vagy talán a csapatnak kreatív emberre van szüksége? Jó ezt jól előre meghatározni, hogy egyszerűen tudja, kit keressen.
A menedzser igényeinek ismerete, akinek toborzunk, valamint a jelöltek tapasztalata, jelleme és szerepe a csapatban megkönnyíti számunkra, hogy őket a pozícióhoz illesszük – talán ők is tanulnak valamit magukról a folyamat során.

Ez már standard eljárás, hogy ellenőrizzük a jelöltek tudását az iparágról, a cégről és a megpályázott pozícióról. Jó megkérdezni, mit tudnak a cégről, és hogyan képzelik el a kiválasztott pozícióval járó felelősségeket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy ellenőrizzék elkötelezettségük szintjét és a valódi érdeklődésüket az ajánlat iránt.
Ha a jelöltek még egy pillanatot is szántak a kutatásra és az interjúra való felkészülésre, az azt kell, hogy jelezze, hogy törődnek a munkával. Ez egyfajta teszt is – hogy a jelölt hogyan fog alkalmazkodni a napi feladatokhoz a munkába állás után.
“Mondjon valamit magáról” valószínűleg a legkiemelkedőbb interjú klisé. Sokan úgy gondolják, hogy a toborzók akkor kérdezik ezt, amikor nem tudják, mit mondjanak. Ez azonban nem igaz – ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy teszteljük a jelölt önbemutató készségeit és önismeretét. Egy jó jelöltnek fel kell keltenie a toborzó érdeklődését a személye iránt.
A kérdés, amelynek meg kell jelennie a toborzás kezdeti szakaszában, a jelölt pénzügyi elvárásai. Ha tudjuk ezeket, ellenőrizhetjük, hogyan értékelik a munkájukat, és hogy illeszkednek-e a munkáltató által kínált keretekbe.
A kérdés különböző formákban is megjelenhet: mi különböztet meg téged a többi jelölttől? Mit hozol a cégünkhöz? Miért kellene felvennünk téged?
Ez lehetővé teszi a toborzó számára, hogy lássa, a jelöltek tudják-e a saját értéküket, és tisztában vannak-e a készségeikkel és tapasztalataikkal. A toborzó megtudja, milyen előnyöket nyújthat a cégnek a jelölt alkalmazása – talán képesek lennének egy folyamatot optimalizálni, növelni az értékesítési nyereséget vagy javítani a kommunikációt a munkavállalók között.
Engedje, hogy a jelöltek szabadon beszéljenek az eddigi teljesítményeikről és a korábbi pozíciók során megszerzett tudásukról, és arról, hogyan tudnák ezt a cégnél hasznosítani, ahol fel fogják venni őket.

A felettes és az alkalmazott között, ahogy tudjuk, a dolgok eltérőek lehetnek. Azonban a korábbi felettesekkel való tapasztalat és együttműködés kérdésére adott válasz sokat elárulhat a jelöltről.
Nem arról van szó, hogy panaszkodjunk a korábbi munkahelyről és lejárassuk a volt főnököt a toborzó előtt. A jelöltnek a konfliktuskezelésre kell összpontosítania, elmondania, hogyan nézett ki az együttműködésük a mindennapi nehézségek, problémák vagy félreértések ellenére.
Azt is megkérdezheti, milyen tulajdonságokat várnak el a jelöltek a potenciális munkáltatótól, és milyen viselkedéseket találnak elfogadhatatlannak. Ez lehetővé teszi, hogy ellenőrizze a jelölt és a jövőbeli felettes közötti kompatibilitást.
A interjúra való felkészülés során, amikor felírja azokat a kérdéseket, amelyeknek meg kell jelennie, ne felejtse el, hogy legyen egy listája az elkerülendő kérdésekről. Ezek a házassági állapotra, egészségre, magánéletre (kivéve, ha a CV-ben szereplő hobbikról kérdez), szexuális orientációra, politikai vagy vallási nézetekre vonatkoznak. Ezek a kérdések a jelöltet ítélkezve vagy diszkriminálva érezhetik. Az egyik még mindig gyakran feltett “elkerülendő kérdés” az, hogy a fiatal nőktől megkérdezik, terveznek-e gyermeket. Ez egy nagyon személyes ügy, amely nem befolyásolhatja a toborzó döntését a felvételről.
Összefoglaló
Az interjú előtt a toborzónak létre kell hoznia egy kérdéslistát a jelölt számára, és emlékeztetnie kell magát, hogy mely témákat kell elkerülnie. A szakmai megközelítés nemcsak a legjobban illeszkedő jelölt megtalálásához vezet, hanem azt is elősegíti, hogy a jelölt kényelmesen érezze magát az interjú során, ami befolyásolja az összesített Jelölt Élményt. Ezt a kérdést egy külön cikkben tárgyaltuk: Hogyan biztosítsuk a legjobb jelölt élményt a toborzás során.
Kérdések, amelyeket fel kell tenni egy interjúban – Kulcskérdések
- Mi az a Belbin-teszt?
- Mik a csapat szerepek a Belbin szerint?
- Milyen kérdéseket ne kérdezzen a toborzó egy állásinterjún?
Ez egy több zárt kérdésből álló teszt, amely meghatározza az egyén szerepét egy csapatban. Lehetővé teszi egy jól koordinált csapat felépítését, a tagok készségei és hajlamai alapján.
Belbin szerint a csapat szerepek szociális szerepekre (Csapat Lélek, Koordinátor, Forrásteremtő), intellektuális szerepekre (Értékelő, Teremtő, Szakértő) és feladatszerepekre (Megvalósító, Mozdony, Perfekcionista) oszlanak.
Diszkriminatív kérdések – amelyek vallásra, politikai nézetekre, egészségre vagy magánéletre (házassági állapot, családtervezés) vonatkoznak.
Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon és a Twitteren.
Nicole Mankin
HR menedzser, aki kiválóan képes pozitív légkört teremteni és értékes környezetet kialakítani a munkavállalók számára. Szereti látni a tehetséges emberek potenciálját, és mozgósítani őket a fejlődés érdekében.