Milyen HR problémákkal szembesülnek a toborzók a napi munkájuk során? Ismerje meg a toborzók által tapasztalt 4 legnagyobb problémát, és fedezze fel a megoldásukra vonatkozó tippeket.

HR problémák – tartalomjegyzék:

  1. Kevés vagy egyáltalán nincs válasz
  2. A jelölt késik vagy nem jelenik meg az interjún
  3. A jelölt a toborzás során visszalép
  4. Félreértés a toborzó és a menedzser vagy ügyfél között
  5. Érdekli a HR? Nézze meg a Firmbee HR tudását

1. Kevés vagy egyáltalán nincs válasz

A toborzók egyik fő HR problémája az alacsony számú jelentkezés vagy akár azok hiánya. Ennek oka lehet egy vonzó ajánlat hiánya, azaz túl alacsony anyagi juttatások, a cég kedvezőtlen elhelyezkedése, vonzó hirdetés hiánya, a részletes információk hiánya az ajánlatban vagy a potenciális jelöltek elérésére szolgáló csatornák nem megfelelő kiválasztása.

Ennek oka lehet az is, hogy egyszerűen nincsenek olyan szakemberek, akik megfelelnek a követelményeknek, amit a kivándorlás és a szakiskolák bezárása, vagy más helyi tényezők okoznak. Míg a toborzónak nincs befolyása a pénzügyi keretre vagy a cég elhelyezkedésére, gondoskodhat a hirdetés finomításáról – hogy vonzónak és érthetőnek tűnjön.

Próbálja meg hangsúlyozni az ajánlat erősségeit, adjon hozzá extra információkat a hirdetéshez, például a távmunkavégzés lehetőségét, a felajánlott juttatásokat vagy az irodában található létesítményeket. A hirdetés hossza optimális legyen – tartalmazza mindazt, ami releváns a jelölt szempontjából, és egyben tömör, hogy ösztönözze az olvasást és a jelentkezést. Jó ötlet rendszeresen áttekinteni a versenytársak álláshirdetéseit – így tudni fogja, mire számíthat a jelenlegi munkaerőpiacon.

A toborzási jelentkezések hiányának jó megoldása lehet

A HR problémákra, amelyek a toborzási jelentkezések hiányával kapcsolatosak, jó megoldás lehet egy saját jelölt adatbázis létrehozása, a jelöltek önéletrajzainak mentése a jövőbeli toborzásokhoz. Egy jó ATS (Jelölt Követő Rendszer) segíthet ebben.

A toborzónak nagyon jól ismernie kell a munkaportálokat, hogy tudja, hol helyezheti el a hirdetéseket, például programozók vagy marketingesek számára. Emellett más csatornákat is használhat a képzett szakemberek keresésére, másokat pedig a kék galléros munkavállalók toborzására.

2. A jelölt késik vagy nem jelenik meg az interjún

Jelentős probléma, hogy a jelöltek késnek és nem jelennek meg a tervezett interjúkon. Míg a késés gyakran igazolható a cég székhelyének megtalálásával vagy a forgalmi dugókkal kapcsolatos egyszerű nehézségekkel, az interjún való meg nem jelenés oka lehet a félelem az interjútól, egy véletlen helyzet, egy másik, kedvezőbb állásajánlat elfogadása, vagy egyszerűen a személyes kultúra hiánya.

Ez lehet egy olyan helyzet is, amely a jelölt irányítása alatt áll – lehet, hogy rossz címet kapott, vagy összekeverte az időpontokat, vagy nem volt kapcsolata a toborzóval, hogy tájékoztassa a távollétéről vagy késéséről.

Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a toborzónak gondoskodnia kell néhány dologról az első kapcsolatfelvétel szakaszában, és meg kell szerveznie a toborzási találkozót. Az ilyen találkozót a lehető leghamarabb meg kell szervezni – ha két hetet várunk a találkozó időpontjára, a jelöltnek bőven van ideje átgondolni a döntését. Ez idő alatt a jelölt egy másik, jobb állásajánlatot is kaphat, és egyszerűen lemondhatja a találkozót.

A félreértések elkerülése érdekében a telefonhívás és a találkozó után jó ötlet egy megerősítő e-mailt küldeni a jelöltnek a találkozó címével és idejével. Tartalmazhat iránymutatásokat a találkozó helyére, pl. emelet számát, vagy egy jellegzetes helyet a közelben, amelyet a jelölt könnyen megtalálhat.

Az ilyen e-mailnek tartalmaznia kell a toborzó nevét és telefonszámát is, hogy a jelölt tájékoztathassa a toborzót a toborzás lemondásáról, vagy hívhassa a toborzót, ha problémája van a kapcsolattartással.

Azt is kérheti, hogy tájékoztassák, ha késni fognak, vagy le szeretnék mondani a találkozót. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a toborzó nemcsak az interjúra szán időt, hanem megfelelően fel is kell készülnie rá.

Az ilyen kérés egyszerűen emlékeztetheti valakit arra, hogy tiszteletben tartsa a toborzót és az ő idejét. Az interjú előtt egy nappal (vagy az interjú napján) jó ötlet SMS-t küldeni, amely emlékeztet a találkozó időpontjára és helyére, és kéri a jelölt megerősítését.

Ha azonban előfordul, hogy egy ígéretes jelölt, a megerősítések ellenére, nem jelenik meg az interjún, érdemes második esélyt adni neki. Elég, ha ír egy üzenetet, amely emlékezteti, hogy az interjúnak azon a napon kellett volna megtörténnie, és megkérdezi, hogy minden rendben van-e.

Ha az alkalmazottak azt mutatják, hogy törődnek, és van magyarázatuk a távollétükre, akkor egy másik időpontban is megszervezheti a találkozót. Az ilyen hozzáállás pozitív képet épít a cégről és jó kapcsolatokat alakít ki a jelöltekkel.

3. A jelölt visszalép a toborzás során

A toborzók másik problémája, amikor egy jelölt a toborzási folyamat során – egy interjú vagy toborzási feladat után – visszalép.

Az ok lehet pénzügyi elvárás, a pozíció és a felelősségi kör eltérő elképzelése. Ezért érdemes részletes információkat tartalmazni a hirdetésben – a pontos felelősségi kör, pénzügyi juttatások – hogy a jelöltek tudják, mire jelentkeznek, és így kisebb eséllyel lépnek vissza ezek miatt. Más okok lehetnek egy másik, vonzóbb állásajánlat elfogadása vagy a jelölt személyes helyzete.

Ilyen esetben az egyetlen dolog, amit tehet, hogy felveszi a kapcsolatot a jelölttel, közvetlenül megkérdezi a visszalépés okát, és visszajelzést kér a toborzási folyamatról. Így tudni fogja, hogy tud-e valamit javítani a toborzási folyamatban, és hogyan építhet vonzó munkahelyet.

4. Félreértés a toborzó és a menedzser vagy ügyfél között

Az utolsó probléma a cégen belüli kapcsolatokkal és kommunikációval foglalkozik, különösen a toborzó és a menedzser közötti félreértésekkel a jövőbeli munkavállaló követelményeivel kapcsolatban.

A félreértések helytelen információkhoz vezethetnek, amelyeket a jelöltnek adnak a fizetésről, a felelősségekről, a szükséges készségekről vagy nyelvekről. Az ajánlat és a tényleges munka közötti eltérések következménye lehet, hogy az új munkavállaló gyorsan visszalép, és az egész toborzási folyamatot újra kell végezni.

Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében érdemes jó kapcsolatokat fenntartani a menedzserekkel. Érdemes közös elvárásokat megfogalmazni velük, és részletes munkaköri leírást készíteni még az ajánlat közzététele előtt. A megbízhatóság ezen a szakaszon lehetővé teszi, hogy elkerüljük a későbbi csalódásokat.

HR problémák infografika

Érdekli a HR? Nézze meg a Firmbee HR tudását:

Ha tetszik a tartalmunk, és szeretne kapcsolatban maradni – csatlakozzon a mi szorgos méheink közösségéhez!

Nicole Mankin

HR menedzser, aki kiválóan képes pozitív légkört teremteni és értékes környezetet kialakítani a munkavállalók számára. Szereti látni a tehetséges emberek potenciálját, és mozgósítani őket a fejlődés érdekében.

View all posts →

The most important questions

  1. Miért lép ki egy jelölt a toborzási folyamat során?

    Az okok lehetnek pénzügyi elvárások, a pozícióval kapcsolatos eltérő elképzelések, egy vonzóbb ajánlat elfogadása közben, vagy egy személyes/alkalmi helyzet.

  2. Miért nem jelentkezett senki a munkalehetőségre?

    Az ok lehet vonzó vagy hiányos ajánlat – a felelősségi körökről vagy a fizetésről szóló részletek hiánya, a munkáltatóról alkotott negatív vélemények vagy a jelöltek elérésére szolgáló csatornák nem megfelelő választása.