Hogyan kezeljük az indokolatlan elbocsátást?

A munkaerőpiacon sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a vállalkozók túllépik hatáskörüket, és indokolatlan vagy illegális elbocsátásokat hajtanak végre. Az elbocsátás jogi alapját a törvényes és precedens (bizonyos országokban) munkaügyi jog adja. Az indokolatlan elbocsátás alapot adhat arra, hogy egy munkavállaló bírósághoz vagy munkaügyi bírósághoz forduljon. Az indokolatlan elbocsátás kétségtelenül nehéz tapasztalat a munkavállalók számára. Néhányak számára ez egyenlő a karrierjük végével, és rendkívül nehéz lehet visszatérni a munkaerőpiacra. Ezért olyan fontos, hogy felvegyük a harcot a visszaélő munkáltató ellen.

Hogyan kezeljük az indokolatlan elbocsátást? – tartalomjegyzék:

1. Fegyelmi elbocsátás
2. Indokolatlan elbocsátás
3. Milyen jogokat érvényesíthet egy jogtalanul elbocsátott munkavállaló
4. Összegzés

Fegyelmi elbocsátás

A munkaügyi törvények különböző formáit szabályozzák a munkaviszony megszüntetésének, például a kölcsönös megállapodás alapján történő elbocsátást. Azonban amikor a munkaviszony jogellenes megszüntetéséről beszélünk, akkor a fegyelmi elbocsátásra gondolunk. A fegyelmi elbocsátás okait jogi aktusok szigorúan meghatározzák.

A munkáltató fegyelmi intézkedés keretében megszüntetheti a munkaszerződést a munkavállaló alapvető kötelezettségeinek súlyos megsértése (pl. igazolatlan távollét a munkából, indokolatlan távozás a munkahelyről, ami például géphibát okoz), a munkavállaló által a munkával összefüggésben elkövetett bűncselekmény (lopás, munkatárs megverése), valamint a munkavégzéshez szükséges jogosultság elvesztése a munkavállaló hibájából (egy hivatásos sofőr elveszíti a jogosítványát, mert balesetet okozott alkoholfogyasztás alatt).

Indokolatlan elbocsátás

Indokolatlan elbocsátásnak kell tekintenünk, ha:

• A munkáltató nem tud bizonyítékot és megcáfolhatatlan érveket felmutatni a munkavállaló bűnösségére.
• A munkáltató nem tartotta be a megfelelő eljárást, azaz: a munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a vele szemben felhozott vádakról, nem adott lehetőséget a magyarázatadásra, nem adott esélyt a magatartásának javítására vagy helyrehozatalára (kivéve a fegyelem súlyos megsértésének eseteit), megfosztotta a felmondás elleni fellebbezés jogától.
• Konstruált elbocsátás történt. Ez egy olyan helyzetre utal, amikor a munkavállaló felmond, mert a munkáltató alapvetően megsértette a szerződés feltételeit.
• A felmondási idő lerövidítése vagy a megfelelő felmondási forma be nem tartása.
• A munkavállalókat külön védő rendelkezések megsértése a felmondás ellen.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy indokolatlan elbocsátás esetén a fellebbezést elbíráló szervnek két alapvető kérdésre kell választ keresnie:

1. Voltak-e súlyos, jogos és konkrét okok, amelyek indokolták a fegyelmi elbocsátás szükségességét?
2. A munkáltató ésszerűen járt el a körülmények között?

Összegzésképpen, ha a fegyelmi elbocsátást nem támasztják alá a fent említett okok, vagy a munkavállaló nem ért egyet az elbocsátás okával, az együttműködés megszüntetését indokolatlannak tekinthetjük. Ilyen esetben a munkavállaló jogait érvényesítheti bíróság előtt vagy munkaügyi bíróság előtt.

Milyen jogokat érvényesíthet egy jogtalanul elbocsátott munkavállaló

A fegyelmi elbocsátás kellemetlen következményekkel jár az elbocsátott személy számára, mint például:

• a fegyelmi eljárás keretében történő megszüntetés szerepelni fog a munkáltatói igazolásban,
• az álláskeresési támogatásra való jogosultság megszűnése,
• a végkielégítéshez való jog elvesztése,
• a karrierre gyakorolt kár jelentősen befolyásolja a fegyelmi elbocsátásban részesült munkavállaló imázsát.

Ezért, ha egy ilyen elbocsátás jogtalan, a munkavállalónak fellebbeznie kell a munkaszerződés megszüntetése ellen, majd jogait érvényesítheti bíróság előtt vagy munkaügyi bíróság előtt. A munkavállalónak jogában áll konkrét polgári jogi igényeket érvényesíteni, és követelheti:

• visszahelyezést a korábban betöltött pozícióba, a korábbi feltételek mellett,
• megfelelő kártérítés kifizetését,
• a munkáltatói igazolás helyesbítését a megszüntetés módjára vonatkozóan.

Fontos megjegyezni, hogy az első két igény különálló, és csak egyet lehet érvényesíteni. A munkavállalók leggyakrabban a kártérítés kifizetését választják, mert a munkahelyre való visszatérés, ahol sérelmet szenvedtek, súlyos pszichológiai terhet jelent számukra. A kártérítés mértéke nem lehet önkényes, mivel azt az ország munkaügyi törvényei szabályozzák. Azonban semmi sem akadályozza meg, hogy magasabb igényt érvényesítsenek polgári eljárás keretében. A polgári kártérítést össze lehet vonni a felmondott személynek járó megfelelő kártérítés iránti igénnyel. Fontos, hogy megfelelő érveket mutassunk be a munkáltató vétkes cselekedetei következtében elszenvedett kárra vonatkozóan, mint például egészségügyi problémák, depresszió és alacsony önértékelés.

Összegzés

Figyelembe véve, hogy a szerződés jogellenes azonnali hatályú megszüntetése traumatikus élmény az elbocsátott személy számára, és jelentősen megnehezítheti a munkaerőpiacra való visszatérését, ésszerű, hogy átgondolt, de egyben határozott módon jogi lépéseket tegyen. Az ügy kedvező megoldása ösztönzővé válhat a munkaváltásra és új szakmai kihívások vállalására. Ugyanakkor tanácsos pihenni és regenerálódni a munkába való visszatérés előtt, hogy a negatív érzelmek ne akadályozzák az alkalmazkodást az új munkahelyhez.

Olvassa el ezt is: A munkavállalói fegyelem nagy jelentősége.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten.