Mi az élményszerű tanulás?

A tapasztalati tanulás a munkahelyen segít az embereknek fejleszteni azokat a készségeket, amelyekre szükségük van a munkájuk elvégzéséhez. Magában foglalja a hibák észlelését és megszüntetését, és segít új perspektívát nyerni a munkáról. A munkavállalók önállóan vagy másoktól tanulhatnak. Bár a tapasztalati tanulás módszerét 1974-ben David Kolb – egy amerikai tudós – fejlesztette ki, még mindig lelkesen alkalmazzák a szervezetek. Mi a tapasztalati tanulás? Mi Kolb tanulási ciklusa? Olvassa el cikkünket, hogy megtudja.

A tapasztalati tanulás – tartalomjegyzék:

1. Mi a tapasztalati tanulás?
2. David Kolb tanulási ciklusa
3. Tanulási stílusok
4. Összefoglalás

Mi a tapasztalati tanulás?

A tapasztalati tanulás magában foglalja a saját szakmai tapasztalataink elemzését és egy terv kidolgozását, hogy azokat alkalmazzuk a munkánkban. Ez a folyamat a vezetők, csapatvezetők és kollégák támogatását igényli. Ezért a jó kommunikáció rendkívül fontos ebben az esetben.

A különbség a elmélet-alapú tanulás és a gyakorlat-alapú tanulás között óriási, és ezt a legjobban Mel Silberman (az “Aktív Képzés: Technikai, Tervezési Esetpéldák és Tippek Kézikönyve” szerzője) illusztrálja;

• Amit hallok, azt elfelejtem,
• Amit hallok és látok, azt egy kicsit megjegyzem,
• Amit hallok, látok, és kérdéseket teszek fel róla vagy másokkal megbeszélem, azt kezdem megérteni,
• Amit hallok, látok, megbeszélek és csinálok, azt tudássá és készséggé alakítom,
• Amit másnak tanítok, azt mesterem.

David Kolb tanulási ciklusa

Egy hasonló megközelítést mutatott be David Kolb, aki a tapasztalati tanulás elméletét dolgozta ki, amelyet Kolb ciklusának neveznek. Ennek a modellnek a kulcseleme a gyakorlati készségek, tapasztalat és kritikai gondolkodás fejlesztése. Bár a módszertana nem ad kész ajánlásokat és tanácsokat, rámutat azokra a mechanizmusokra, amelyek elősegítik a hatékony tanulást.

A tapasztalati tanulás ciklusa négy szakaszból áll:

• Konkét tapasztalat (érzés) – tervezett vagy véletlen, amit egy adott pillanatban teszünk és érzünk,
• Reflektív megfigyelés (figyelés) – a tapasztalat elemzése és fontosságának meghatározása,
• Absztrakt konceptualizáció (gondolkodás) – különböző fogalmak és ötletek létrehozása, amelyeket hasonló helyzetekben lehetne alkalmazni,
• Aktív kísérletezés (cselekvés) – ötletek és fogalmak tesztelése új helyzetekben.

Kolb szerint, amikor új dolgot tanulunk, módosítjuk a múltbeli tapasztalatainkat, és ez viszont befolyásolja a későbbi cselekedeteinket. Ezt a folyamatot ismétlődő szekvenciának nevezzük – miután az utolsó szakasz befejeződött, a következő kezdődik.

Tanulási stílusok

Minden ember más módon tanul. Ezért Kolb a következő tanulási stílusokat határozta meg, hogy segítse a trénereket a tanítási módszereik alkalmazásában:

• Divergáló. A divergáló stílusú egyének érzékenyek és kreatívak. Szeretik az információk gyűjtését, és képesek különböző perspektívákból nézni a helyzeteket.
• Aszimiláló. Az aszimiláló tanulási preferenciával rendelkező emberek inkább az ötletek és absztrakt fogalmak iránt érdeklődnek. Jól elemzik és szervezik az információkat világos és logikus módon.
• Konvergáló. A konvergáló tanulási stílus gyakorlati megközelítést jelent. A konvergáló tanulási stílusú emberek szeretik az ötletekkel való kísérletezést és hasznos megoldások keresését, hogy ellenőrizzék, működik-e egy elmélet a gyakorlatban.
• Alkalmazkodó. Ez egy elterjedt tanulási stílus. Az alkalmazkodó tanulási preferenciával rendelkező egyének inkább az intuícióra támaszkodnak, mint a logikára.

Másik osztályozást a tanulási preferenciákra Honey és Mumford javasolt:

• Aktivisták. Élvezik az új kihívásokat, és teljes mértékben részt vesznek az új tapasztalatokban. A legjobban akkor tanulnak, amikor mély vízbe dobják őket, és amikor csapatban dolgoznak és kísérleteznek.
• Reflektálók. A reflektálók háttérben állnak, megfigyelnek, adatokat gyűjtenek, és gondosan levonják a következtetéseket. Időre van szükségük ahhoz, hogy alapos elemzés alapján hozzanak döntéseket.
• Elméletek. Az elméletek a tökéletességre törekednek. Szeretnek kérdéseket feltenni, és világosan meghatározott céljaiknak kell lenniük.
• Pragmatisták. Új ötleteket, fogalmakat és módszereket tesztelnek a gyakorlatban. Látniuk kell a kapcsolatot az elmélet és a gyakorlat között, valamint előnyben részesítik a konkrét példákat és visszajelzéseket.

Összefoglalás

A Kolb által javasolt tapasztalati tanulási modell rendkívül hatékony tanulási módszernek tűnik, amely lehetővé teszi a munkavállalók és a szervezetek fejlődését. Néhány HR szakember azonban lebecsüli ezt a tanulási stílust, főként azért, mert elutasítja az elméleti alapokat. Ennek ellenére Kolb ciklusa a legtöbb tudásmenedzsment elmélet alapja, és kiváló az üzleti coachinghoz.

Más források: 6 stratégia a munkahelyi inklúzió előmozdítására.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten.