3 nemi bérszakadék mítosz megcáfolva

Ennek ellenére, a nemek közötti egyenlőség terén elért egyértelmű előrelépések ellenére a nemek közötti bérszakadék továbbra is sürgető társadalmi probléma, amely sok vitát és diskurzust generál (gyakran a tudás és tudatosság hiányából fakadóan). Ma néhány mítoszt és tényt fogunk megvizsgálni a nemek közötti bérszakadékról, hogy eloszlassuk a kétségeket és megértsük ezt az alapvető társadalmi problémát.

Mi a nemek közötti bérszakadék?

A nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők közötti jövedelmi statisztikai eltérés. Ez a jelenség abban nyilvánul meg, hogy a nők – azonos vagy hasonló munkáért – kevesebbet keresnek, mint a férfiak, amit a medián jövedelmek vagy a különböző gazdasági szektorok átlagos bruttó órabérének összehasonlításával mérnek. A leírt eltérések leggyakoribb okai a következők:

• Karrier választások – a nők és férfiak gyakran különböző iparágakban csoportosulnak, ami hozzájárul a bérszakadékhoz. Néhány iparág, mint például a technológia vagy a mérnöki terület, továbbra is férfiak által dominált, ahol a bérek általában magasabbak, míg a nők gyakran jobban képviseltetik magukat olyan szektorokban, mint az egészségügy, az oktatás vagy különböző szolgáltatások, ahol a bérek gyakran alacsonyabbak,
• Karrier megszakítások – a nők általában karrier megszakításokat vállalnak a szülőség vagy más családtagok gondozása érdekében, ami befolyásolja karrierútjukat és így a fizetésüket.
• Munka-magánélet egyensúlyhiány – a társadalmi elvárások a nemi szerepekről rendszeresen hatással vannak a dolgozó nők munka-magánélet egyensúlyára, akik hajlamosak nagyobb családi gondozási terhet viselni. Az ilyen helyzetek csökkentik elérhetőségüket (pl. kényszerítve őket részmunkaidős munkára), és következésképpen csökkentik a jövedelmüket.

A nemek közötti bérszakadékról szóló legnépszerűbb mítoszok és tények

A nemek közötti bérszakadék globális forró krumpli volt a parlamentekben és nemzetközi fórumokon (pl. EU). A nyílt diskurzus hiánya miatt az emberek sok téves elképzelést tartanak róla. Fontos, hogy ezeket felismerjük, ezért itt van a három legelterjedtebb mítoszunk, valamint a mögöttes indoklásuk.

Mítosz I: A nemek közötti bérszakadék nem létezik – ez a nők alacsonyabb fizetésű munkák választásának eredménye

Tény: A jövedelmi eltéréseket különböző országokban független jelentések és tanulmányok dokumentálták (például a Eurostat, a Pew Research Center és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által közzétett), amelyek azt mutatják, hogy még hasonló képesítések, tapasztalatok és pozíciók mellett is létezik bérszakadék a férfiak és nők között. Például egy Glassdoor tanulmány megállapította, hogy 2019-ben a nők 0,79 dollárt kerestek minden 1 dollárért, amit a férfiak kerestek.

Mítosz II: A nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők közötti biológiai különbségek eredménye.

Tény: A bérkülönbség nem biológiai különbségek, készségek vagy termelékenység következménye, hanem rendszerszintű és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek továbbra is hatással vannak a nők bérére. Sok helyen és országban még mindig sztereotip módon kezelik őket (ahol a munkáltatók rossz szemmel nézik a szülési szabadságot és a kapcsolódó távollétet), és kevésbé kompetensnek tartják őket, mint a férfiakat. Ahhoz, hogy ezt világosan lássuk, az adatokat kell nézni, amelyek a béreket vagy a menedzseri pozíciókba való előléptetéseket hasonlítják össze. A Kantar Public kutatócég által a European Women on Boards számára készített Nemek közötti Diverzitási Index szerint Európában mindössze 30% a menedzserek közül a nők aránya.

Mítosz III: A nemek közötti bérszakadék azért van, mert a nők nem hajlandók tárgyalni a bérekről.

Tény: Bár kétségtelen, hogy a bértárgyalás néha szükséges a magasabb bérek eléréséhez, ez nem a nemek közötti bérszakadék fő oka. A tanulmányok azt mutatják, hogy még akkor is, amikor a nők hasonló arányban tárgyalnak a bérekről, mint a férfiak, még mindig kevesebbet kapnak ugyanannyi munkáért. Például egy 2016-ban közzétett Glassdoor jelentés a kezdőbérekre és a bértárgyalások utáni jövedelmekre is kiterjedt. Ebben jelentősen kevesebb nő (4%) jelezte, mint férfi (15%), hogy tárgyalt a béréről és több pénzt kapott.

Nemek közötti bérszakadék – összefoglaló

A nemek közötti bérszakadék kezelése – azaz a gyakorlatban a “üvegplafon” áttörése – rendszerszintű intézkedéseket igényel, amelyek megszüntetik a nemi diszkriminációt, a munkahelyi egyenlő esélyek előmozdítására összpontosítanak, és támogatják a nők munka-magánélet egyensúlyának elérését.

De az első lépés a bérszakadék folyamatos oktatása és megvitatása a témához kapcsolódó aktuális jelentések és tanulmányok olvasásával, valamint a félrevezető információkra való reagálás. Csak így lehet megcáfolni a legnépszerűbb mítoszokat és előrehaladni egy igazságosabb modern társadalom felé.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.