Nicole Mankin
A mai gazdasági piacok gyors változása megváltoztatja a szervezet alkalmazottakhoz való hozzáállását. Az emberi erőforrások értékes összetevőként való kezelése a szellemi erőforrások között kulcsfontosságú eszköz a vállalat számára a versenyelőny megőrzéséhez. Ez pedig közvetlenül magában foglalja a munkavállalói fejlődésbe való befektetés indoklását, valamint azt, hogy az alkalmazottakat a szervezet létfontosságú részének tekintsük. A szakmai fejlődés útja a munkáltató szemszögéből nem mindig egyezik meg az alkalmazottak elvárásaival. Számos aspektushoz kapcsolódik, attól függően, hogy hogyan definiáljuk a szakmai fejlődést, az egyéni hajlamokat vagy a képzési ajánlatokat.
Szakmai fejlődés és munkahelyi stressz – tartalomjegyzék:
Szakmai fejlődés mint hosszú távú befektetés
A szakmai fejlődés egy szervezet szándékos vállalkozásainak és tevékenységeinek konfigurációját jelenti a tudás gazdagítása, a képességek és készségek fejlesztése, valamint a személyzet megfelelő attitűdjeinek formálása érdekében. Az alkalmazottak számára ez lehetőséget biztosít szakmai készségeik fejlesztésére, míg a vállalat versenyképességet és munkaerő-hatékonyságot nyer.
A szakmai fejlődés, vagy más szóval, a karrierfejlesztés különböző szinteken létezik: az egész szervezet, alkalmazotti csapatok vagy egyéni alkalmazottak szintjén. Az emberi tőkét stratégiai tényezőként elismerve a szervezet fejlődésében három fő karrierformáló eszközcsoportot definiálhatunk, nevezetesen: képzés, alkalmazottak áthelyezése és munkakör struktúrája.
A képzés a leggyakoribb eszköz egy szervezet számára az alkalmazottak készségeinek fejlesztésére. A képzések célja a meglévő tudás és készségek elmélyítése és bővítése új feladatok elvégzéséhez, a felelősségek növeléséhez vagy új munkakör betöltéséhez (előléptetés). A cikk kontextusában a képzés elsődleges célja, hogy segítsen az alkalmazottaknak a vállalaton belüli fejlődésben, hogy megfeleljenek a jelenlegi és jövőbeli személyzeti igényeknek.
A megfelelő és “személyre szabott” szakmai fejlődés csak akkor lehetséges, ha koherens stratégiát dolgoznak ki a következő menedzsment folyamatokkal kapcsolatban:
- Szakmai fejlődési program és karrierút,
- Képzési, coaching vagy mentorálási rendszer,
- Tehetségmenedzsment,
- Belső toborzás,
- Javadalmazási rendszer,
- Munkaköri leírás és pozicionálás a szervezeti struktúrában,
- Időszakos értékelési rendszer.
A karrierfejlesztéssel kapcsolatos stressz
A stressz a modern világ szindrómája. Az emberek a pénz hajszolásában gyakran elfelejtik, hogy a “magas sebességű élet” többé-kevésbé kihat a mentális egészségükre. Az elmúlt néhány évben, a gazdasági válság, a Covid-19 járvány, valamint Oroszország háborúja Ukrajnában, a stressz elengedhetetlen részévé vált mindenkinek az életében. A növekvő társadalmi feszültség nem mentes a munkaerőpiaci helyzetre gyakorolt hatásától, tovább súlyosbítva a munkahelyi stresszt.
A stressz egyéni és nem kvantifikálható tulajdonság, amely lehet negatív vagy pozitív. Hogy a stressz konstruktív vagy pejoratív hatással van-e az alkalmazottakra, az a rájuk nehezedő követelményektől, fizikai, szellemi és érzelmi képességeiktől, valamint a nyújtott támogatástól függ. A pozitív stressz motiváló hatással van a végzett munkára és az elért eredményekre. Az alkalmazottak új tapasztalatokat, tudást és készségeket szereznek, valamint a jövőbeli stresszel való megküzdés képességét. Pozitív motivációval, enyhe stressz (adrenalin) hatására jobb eredményeket érhetnek el a tudás megszerzésében, és legyőzhetik a versenyt az előléptetés útján.
A stressz negatív hatásai viszont demotiválják a jobb munkát, csökkentik a termelékenységet és a tevékenységek hatékonyságát, és jelentősen befolyásolják az alkalmazottak mentális és fizikai egészségét (depresszió, szorongás).
A munkahelyi stressz fő oka a rossz menedzsment, és a szakmai fejlődésre vonatkozóan: túl magas követelmények támasztása, egyenlőtlen bánásmód, átlátható karrierút hiánya, valamint időnyomás. Az egyéni hajlamokkal való összecsapás esetén az alkalmazott vagy megvédi magát és sikert ér el, vagy mentálisan nem birkózik meg a problémával. A stressz negatív megnyilvánulása a professzionális kiégés is, azaz a munkával való elégedetlenség, a végzett feladatokban a jelentés hiánya, együtt a szakmai kudarccal. Ilyen esetben a karrierfejlesztés megreked, és a “pályára” való visszatérés csak egy megfelelő rehabilitációs program végrehajtásával és pszichológus segítségével lehetséges.
Összegzés
A stressz a munka és a szakmai fejlődés szerves része. Leggyakrabban a negatív hatásairól beszélünk. Fontos azonban emlékezni arra, hogy bizonyos szintű stressz elengedhetetlen a munkahatékonyság növeléséhez és a magas eredmények eléréséhez. Serkenti és készen tart a cselekvésre, így meghatározza a szakmai fejlődés és a siker potenciáljának növekedését. A stresszfaktorok megfelelő egyensúlyának fenntartásához, hogy azok csak konstruktívan befolyásolják a végzett munkát, különös hangsúlyt kell fektetni egy megfelelő menedzsment stratégia megvalósítására, amely megfelel a munkavállalók elvárásainak és képességeinek.
Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a mi szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten.
Nicole Mankin
HR menedzser, aki kiválóan képes pozitív légkört teremteni és értékes környezetet kialakítani a munkavállalók számára. Szereti látni a tehetséges emberek potenciálját, és mozgósítani őket a fejlődés érdekében.
