Hogyan kezeljük az impostor szindrómát a munkahelyen?

A csaló szindróma egy meglehetősen gyakori jelenség a munkahelyi környezetben. A munkahely elvesztésétől való félelem, az önértékelés hiánya és a folyamatos összehasonlítás másokkal negatívan befolyásolja az ember munkáját. Az érzés, hogy nem illeszkedünk egy munkához, vagy akár az, hogy nem érdemeljük meg, olyan helyzethez vezet, ahol a képességeink és kompetenciánk alatt dolgozunk. Ezen a ponton érdemes megkérdeznünk magunktól, hogy nem érdemlek-e jobbat? És a saját képességeink elfogadásának problémájával érdemes pszichológushoz fordulni. Olvass tovább.

A csaló szindróma – tartalomjegyzék:

1. Mi az a csaló szindróma?
2. A csaló szindróma okai
3. Hogyan nyilvánul meg a csaló szindróma?
4. Hogyan lehet leküzdeni a csaló szindrómát a munkahelyen?
5. Összefoglalás

Mi az a csaló szindróma?

A csaló szindróma egy jelenség az egyéni pszichológia területén. A kifejezést Pauline Rose Clance és Suzanne Imes pszichológusok definiálták 1978-ban, miközben a csaló szindrómát tanulmányozták nők körében. Ez egy olyan kifejezés, amely az önbizalom hiányára utal a saját képességeink, eredményeink és kompetenciánk terén. A csaló szindróma sok embert érint, függetlenül a nemetől, az iskolai végzettségtől és a társadalmi, valamint szakmai helyzettől. Ez egy káros jelenség, mivel megakadályozhat minket abban, hogy karriert építsünk és elérjük a megérdemelt sikert.

A csaló szindrómával küzdő emberek azt hiszik, hogy a kollégák tévednek a magas képesítéseikkel kapcsolatban, amelyeket ők nem tartanak magukénak. Ez a szindróma leggyakrabban azokat az embereket érinti, akik túlzott stresszel és alacsony önértékeléssel küzdenek. Azt hiszik, hogy az eredményeik a szerencsén vagy más külső tényezőkön múlnak, nem pedig a tudásukon, tehetségükön és kemény munkájukon. Minimalizálják vagy figyelmen kívül hagyják a kompetenciájukra vonatkozó bizonyítékokat, és a sikert a véletlennek tulajdonítják.

A csaló szindróma okai

A csaló szindróma megjelenésének okai változatosak lehetnek, és kapcsolódhatnak a környezethez vagy a családi helyzethez. Ezen kívül a viselkedési tényezők is forrásai lehetnek a problémának. Biztosan, a szindróma évek alatt alakul ki, és már korai gyermekkorban megnyilvánul.

A gyermekkorban átadott helytelen értékek, pl. ha azt mondják egy gyermeknek, hogy ahhoz, hogy szeressék és megérdemeljék a szeretetet, kiemelkedniük és valamit elérniük kell, felnőttkorban értéktelenség érzését kelti bennük. Túlzott nyomás gyakorlása egy gyermekre, pl. „miért csak B-t kaptál a vizsgán? Hiszen nem volt nehéz, mások A-t kaptak” szintén alacsony önértékeléshez vezet felnőttkorban.

Másrészt, a viselkedési tényezők tekintetében említenünk kell a túlzott félelem és szorongás érzéseit, a neuroticizmust, azaz a negatív érzelmek túlzott átélését, ami szorongásos állapotokhoz vezet, és a túlzott perfekcionizmusra való hajlamot.

A modern technológia fejlődésével és az internet széleskörű elérhetőségével egy újabb tényezőcsoport jelent meg, amely hozzájárul a csaló szindróma kialakulásához:

• Információs túlterhelés – ez arra késztethet minket, hogy azt gondoljuk, hogy annyi szinten hiányzik a tudásunk, és hogy sok olyan téma van, amivel nem vagyunk tisztában
• Tanulási görbe – ez a tudásunk és a bizonyosságunk közötti kapcsolatot jelenti, hogy szakértők vagyunk egy adott területen. Ahogy tanulmányozunk egy adott témát, látjuk, hogy hány ember jobb nálunk, és hogy még csak esélyünk sincs elérni a szintjüket
• Kis ázsiai szindróma – a kifejezés online játékokban jelent meg, mint egy vicc, amely azt jelentette, hogy bárki mennyire jól játszik, akkor is legyőzi őt egy kis ázsiai

Hogyan nyilvánul meg a csaló szindróma?

A csaló szindróma különböző módokon nyilvánulhat meg, és elsősorban a munkahelyi környezetben tükröződik. A szakmai életben egy ilyen szindrómával küzdő ember visszahúzódó lesz, és csak a túlélésre orientálódik, anélkül, hogy hinne a siker lehetőségében, annak ellenére, hogy rendelkezik a szükséges készségekkel. A munkaköri feladatok ellátása során a perfekcionizmusra törekszik, hatalmas nyomás alatt dolgozik, és kockáztatja a szakmai kiégést.

A csaló szindrómával küzdő emberek gyakran maradnak a munkahelyükön munkaidő után. A túlórák alatt valószínűleg nem fognak semmi újat kitalálni. Amire szükségük van, az csupán az érzés, hogy valóban hosszú időt töltenek a munkahelyükön. Magányt és elszigeteltséget fognak átélni. A munkahelyi kapcsolataik hatástalanok és inkább hidegek lesznek. Belsőleg elégtelenség érzésük lesz, valamint tartós és visszatérő szégyen és önbizalomhiány.

Hogyan lehet leküzdeni a csaló szindrómát a munkahelyen?

A csaló szindróma leküzdése elsősorban a saját magunkról és a saját korlátainkról való gondolkodás megváltoztatását igényli. A következő lépés pszichológushoz/terapeutához fordulni, vagy találni egy támogató csoportot hasonló tapasztalatokkal. Az asszertivitás tréning vagy pszichológiai workshopok, amelyek alacsony önértékeléssel küzdő embereknek szólnak, szintén hasznosak lehetnek. Jó ötlet bizonyos szabályokat követni a munkahelyen:

• Ha úgy érzi, hogy újonc a munkájában, akkor találja meg az előnyöket és vezessen be új megoldásokat
• Fókuszáljon a jelenlegi tudás állapotára, ne a tanulási folyamatra. Így nem fogja aláásni a készségeit
• Ismerje fel, hogy nem egyedül van a problémájával. A csaló szindróma sok embert érint, beleértve a magas pozícióban lévőket is
• Jegyezze fel az eredményeit és a kis sikereit. Az írott szó nagyobb hatással bír, és hosszú ideig megmarad az emlékezetében
• Készítsen egy listát a készségeiről és kompetenciáiról. Az ok ugyanaz, mint az előző pontban
• Fókuszáljon a szükséges képesítések megszerzésére a további fejlődés érdekében
• Ügyesen kezelje az idejét és a feladatait, így nagyobb önbizalomra tehet szert
• Ne feledje, hogy a legjobbra törekvés nem rossz dolog, de nem lehet a legjobb mindenben. Ne hagyja, hogy a perfekcionizmus legyőzze

Fontos, hogy a csaló szindrómával küzdő emberek megtanulják elfogadni a bókokat, elismerni az eredményeiket, és elfogadni, hogy a kapott előléptetés a tudásuk és a kemény munkájuk eredménye, nem pedig véletlen.

Összefoglalás

A csaló szindróma jelenségét a pszichológusok még nem teljesen kutatták. Különleges teszteket fejlesztettek ki ennek a jelenségnek a diagnosztizálására, amelyek segítenek meghatározni az állapot okát és súlyosságát. Fontos megjegyezni, hogy ez nem betegség, pláne nem mentális betegség. Ez egyfajta diszfunkció, amely korlátozza a szakmai fejlődést. Dolgozni magunkon sosem könnyű, de megéri a fáradságot, hogy megtapasztaljuk a munkahelyi elégedettség érzését.

Olvassa el ezt is: Mi az a data scientist?

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.