Fentről lefelé vs lentről felfelé irányítás. Mi a legmegfelelőbb?

A vállalati gyakorlatban különböző vezetési stílusokkal találkozunk, például a felülről lefelé és az alulról felfelé irányuló vezetés. A vezetési stílus megválasztását számos tényező befolyásolja, beleértve a szervezeti kultúrát, a stratégiai célokat, az üzleti környezetet vagy a vállalat méretét. Az optimális vezetés kulcsszerepet játszik bármely vállalkozásban. A személyzet hatékony motiválása, a munka magas színvonala és hatékonysága, valamint a fő cél, a profit elérése, mind ettől függ. A vezetési stílusokat a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásának növelésére és a munkavállalók bevonásának fokozására alkalmazzák. Felülről lefelé vs alulról felfelé irányuló vezetés. Mi a legmegfelelőbb?

Felülről lefelé vs alulról felfelé irányuló vezetés – tartalomjegyzék:

1. Felülről lefelé irányuló vezetés
2. Alulról felfelé irányuló vezetés
3. A felülről lefelé irányuló megközelítés előnyei és hátrányai
4. Az alulról felfelé irányuló megközelítés előnyei és hátrányai
5. Összegzés

Felülről lefelé irányuló vezetés

A felülről lefelé irányuló vezetést, amelyet vertikális, hierarchikus vagy autokratikus vezetésnek is neveznek, a hatalom fogalmához való hagyományos megközelítés jellemez. A döntéseket a hierarchia legmagasabb szintjén dolgozó alkalmazottak hozzák, és az alsóbb szintű alkalmazottak hajtják végre. A hierarchia itt nagyon világosan meg van határozva. A döntéshozatali folyamatban a főszerepet a vezérigazgató játssza, aki a döntéseit a menedzserekre delegálja, akik viszont a feladatokat a rendes alkalmazottakra bízzák. A felülről lefelé irányuló vezetés megközelítése egy piramishoz hasonlítható. Ez a vezetési stílus leggyakrabban a gyártás, a kereskedelem vagy a jogi szolgáltatások területén található.

A felső döntéshozók határozzák meg azokat a tevékenységeket, amelyeket a munkacsoportoknak vagy az egyes alkalmazottaknak végre kell hajtaniuk. A teljes projekttervezési folyamat kizárólag a vezetői szinten zajlik. Ezt követően a megvalósítást a csapat többi tagjára delegálják, általában a potenciális módosítások és változtatások lehetősége nélkül.

Alulról felfelé irányuló vezetés

Az alulról felfelé irányuló vezetés során a teljes munkacsoportok, a vezetés minden szintjén részt vesznek az üzleti célok kidolgozásában. Ez a stílus, amelyet horizontálisnak is neveznek, rugalmasabb, mint a formális felülről lefelé irányuló megközelítés. Az alulról felfelé irányuló vezetés során az ötletek a rendes alkalmazottaktól származnak, a menedzserek pedig kapcsolattartóként működnek. A modell részvételi és együttműködő jellegű. Több teret biztosít a munkavállalók számára az együttműködésre, és különböző üzleti folyamatok szakaszaiban a hovatartozás és az elismerés érzését adja. Az alsóbb szinteken dolgozó alkalmazottak hozzájárulnak és dolgoznak a kitűzött célok eléréséért. Ez a vezetési megközelítés egy bizalmon alapuló szervezeti kultúrát alakít ki.

A modern vállalatok, amelyek innovatív megoldásokat keresnek, az alulról felfelé irányuló megközelítésre alapozzák vezetési stílusukat. Leggyakrabban ezek a vállalatok az IT és a marketing iparágakban találhatók. Az alulról felfelé irányuló megközelítés megköveteli, hogy a szervezet a legalsó szintről a legmagasabb szintre haladjon. Általános célokat a vállalati szinten lehet meghatározni, míg a kulcsfontosságú célokat az egyes csapatok vagy alkalmazottak állíthatják fel. A csapatok autonómok, és munkájukat a menedzserek által megbecsült készségekre és tapasztalatokra alapozzák.

A felülről lefelé irányuló megközelítés előnyei és hátrányai

A felülről lefelé irányuló vezetés a legjobban a nagyobb csapatok esetében működik, amelyek kisebb csoportokból állnak, amelyek egy szélesebb szervezeti hierarchián belül működnek. Ez egy olyan vezetési stílus, amely széles körben ismert és sok szervezetben használt, így a megvalósítási folyamat általában gyorsabb. A célok szorosan kapcsolódnak a vállalat küldetéséhez és víziójához. A felülről lefelé irányuló megközelítés átlátható és jól szervezett folyamatokra épül, amelyek csökkentik a hibák kockázatát. Különösen, mivel a döntéseket egy szinten hozzák meg, és minden kommunikáció egyirányú. Amikor probléma merül fel, a felülről lefelé irányuló vezetés megkönnyíti a probléma forrásának megtalálását, és a meghozott döntéseket gyorsabban kommunikálják és hajtják végre a vezetés egyetlen szintje miatt.

Mint minden vezetési stílus, a felülről lefelé irányuló vezetés is különféle problémákat von maga után. A döntéshozatali folyamat egyetlen szinten alapul, így a rossz ember ebben a pozícióban sok kárt okozhat a csapatok működésében, és olyan döntéseket hozhat, amelyek nem mindig pontosak. Mivel minden kommunikáció a vezetőktől származik, és korlátozza a párbeszédet az alkalmazottak között, az együttműködés nem túl kreatív, és nem ösztönzi az innovatív megoldásokat. Ezért a csapattagok gyengén elkötelezettek a célok iránt, és nem érzik magukat motiváltnak vagy megbecsültnek.

Az alulról felfelé irányuló megközelítés előnyei és hátrányai

Az alulról felfelé irányuló megközelítés a vezetésben rugalmasabb és alkalmasabb az együttműködésen és innováción alapuló szervezetek számára. A rendes alkalmazottak előmozdítása és meghallgatása, valamint széleskörű cselekvési lehetőségek biztosítása jobb döntésekhez és teljesítményhez vezet. Azok az alkalmazottak, akiket a vezetés bizalommal kezel, megfelelően értékeltnek és motiváltnak érzik magukat, és évekig a vállalathoz kötődnek. Az alulról felfelé irányuló vezetési stílus modern és innovatív megoldásokat indít el. Az alsóbb szintű alkalmazottak általában olyan konstruktív ötletekkel rendelkeznek, amelyek tapasztalaton alapulnak, és amelyek a vezetéshez eljuttatva a vállalat sikeréhez vezethetnek.

Mivel az alulról felfelé irányuló megközelítés alapja a bizalom és a partnerség, sok vállalat számára a ilyen vezetési stílus bevezetése nagyon problémás lehet, például ideológiai okokból. A kis munkacsoportokba vetett bizalom hibák elkövetésének és nem nyereséges döntések meghozatalának kockázatát hordozza. Ezenkívül a javaslatok és ötletek sokasága lelassíthatja a döntéshozatali folyamatokat. Gyakran előfordulhatnak eltérések a célok és a szervezet küldetése és víziója között is.

Összegzés

Az adott vezetési stílus bevezetése lehetőség lehet egy szervezet számára, de egyben fenyegetést is jelenthet alapvető működésére. Függetlenül attól, hogy mit választ, felülről lefelé vagy alulról felfelé irányuló megközelítést, mindig szükséges egy cselekvési terv kidolgozása és a rendelkezésre álló erőforrások részletes elemzése. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy a vállalati gyakorlatban a vezetési stílusok hibrid kombinációi működnek a leggyakrabban. Ez főként a változó környezetnek és a javasolt megoldások rugalmas alkalmazásának szükségességének köszönhető.

Olvassa el ezt is: Hogyan kezdjünk el dropshippingelni az Amazonon.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.