Befektetés és a Dunning-Kruger hatás. A kompetencia 4 alapvető szakasza

Mi a Dunning-Kruger hatás?

A Dunning-Kruger hatás egy viselkedési közgazdaságtani fogalom, amellyel akkor találkozunk, amikor befektetési, vásárlási és pénzügyi döntéseket hozunk. Ez a kognitív hiba azt jelzi, hogy a bizonyos területen kevés tapasztalattal és tudással rendelkező emberek túlértékelik képességeiket. A jelenség fordítva is működik – a szakértők vagy a szakemberek hajlamosak alulértékelni saját készségeiket, és gyakran úgy érzik, hogy tudásuk hiányos.

A kompetencia négy szakasza

• Tudattalan inkompetencia

Ebben a szakaszban nem látod szükségét új készségek elsajátításának, és túlzott önbizalommal rendelkezel. Itt tapasztalod meg a Dunning-Kruger hatást, amely felfedi a hajlamot, hogy irreálisan értékeld képességeidet.

• Tudatos inkompetencia

Ez az a pillanat, amikor elkezded észlelni, hogy bizonyos tudás hiányzik, ha másokhoz hasonlítod magad. Ezért úgy döntesz, hogy új készségeket tanulsz. Kezdetben sok hibát követsz el, ami csökkentheti a motivációd, de tartsd észben, hogy ezek csak átmeneti nehézségek.

• Tudatos kompetencia

Ebben a szakaszban már tudod, hogy mit tudsz tenni, és mely területeken van még szükség fejlesztésre és munkára. Tudást szerzel, és lehetőségeket keresel, hogy azt gyakorlatba ültethesd.

• Tudattalan kompetencia

Ahogy egyre több tapasztalatot szerzel, bizonyos feladatok könnyűvé válnak, és szinte automatikusan végzed őket. Azonban jól tudod, hogy még mindig fejlesztened kell magad, edzened kell, és egy későbbi szakaszban meg kell osztanod tudásodat másokkal.

A Dunning-Kruger hatás példái

Nézzük meg közelebbről a Dunning-Kruger hatás példáit:

• A meggyőződés, hogy nagyobb tudással és tapasztalattal rendelkezel, mint mások, és így a döntéseid helyesek,
• Helytelen kalibrálás – a túlzottan magabiztos befektetők hajlamosak túlértékelni képességüket a helyzet pontos értékelésére, és így helytelenül becsülik meg a részvényárfolyamok mozgásának valószínűségét,
• Indokolatlan magabiztosság a tőzsdén elért sikerrel kapcsolatban, a negatív jelek ellenére – érzelmek vezérelte, nem pedig józan ész,
• Befektetési kockázatok vállalása anélkül, hogy átlátnád a nagyobb képet, és pénzügyi veszteségeknek tennéd ki magad,
• Túlkereskedés – a részvények túlzott vásárlása vagy eladása, ami költségeket generál, és gyakran rossz pénzügyi döntésekhez vezet,
• A nagyobb kép figyelmen kívül hagyása, ami lehetetlenné teszi, hogy összegyűjtsd az összes szükséges információt a piaci helyzet objektív értékeléséhez, és veszteségeket okozhat,
• Minták észlelése ott, ahol nincsenek,
• Veszteséges eszközök eladása vonakodva, abban a reményben, hogy a helyzet megváltozik.

Fontos elismerni, hogy ennek a jelenségnek negatív következményei lehetnek a céged számára, például nem megfelelően képzett jelöltek felvétele, konfliktusok a munkavállalók között, alacsonyabb munkahatékonyság és romló üzleti kapcsolatok a partnerekkel.

Hogyan lehet leküzdeni a Dunning-Kruger hatást?

Bizonyára az első és legfontosabb lépés a Dunning-Kruger hatás leküzdésében az, hogy megértsük, hogy döntéseink többsége érzelmeken és rögzült mintákon alapul. Ennek észlelése lehetővé teszi, hogy objektíven nézd meg a viselkedésedet, és racionalizáld a gondolkodási folyamataidat. Mit tehetsz még a Dunning-Kruger hatás negatív hatásának csökkentésére a befektetési döntéseidre?

1. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
• Miért lesz előnyös ennek a részvénynek a megvásárlása/eladása, és ez a döntés összhangban van a befektetési céljaimmal?
• Mióta érdeklődsz a tőzsde és a befektetések iránt? Úgy érzed, hogy elegendő tapasztalattal rendelkezel?
• Mennyire kiterjedt a tudásod a közgazdaságtanról és a tőzsdéről? Mennyi időt töltöttél és töltesz jelenleg a trendek tanulmányozásával és elemzésével?
• Szenvedtél már el nagy pénzügyi veszteségeket a múltban rossz döntések következtében?
2. Fejleszd a kritikai gondolkodási készségeidet.
3. Szerezz és rendszeresen frissítsd a tudásodat. Maradj naprakész az iparágad híreivel, és fejleszd a készségeidet.
4. Kerüld a spekulatív buborékokat és a tőkeáttételt, ha a vállalkozásod nem elég nyereséges ahhoz, hogy visszafizesd az adósságaidat.
5. Kövesd nyomon az összes tranzakciódat, hogy kontrollálhasd őket, és időszakosan át tudjad nézni őket. Győződj meg arról, hogy a tranzakciókkal kapcsolatos díjak nem haladják meg a pénzügyi nyereséget. Ezek a tranzakciók értékes információkat és útmutatást nyújthatnak a jövőre nézve.
6. Kérj tanácsot egy pénzügyi szakértőtől. Az ő véleményük segíthet, hogy más szemszögből nézd a helyzetedet.
7. Végezz el egy egyszerű SWOT-elemzést. A saját erősségeid és gyengeségeid, lehetőségeid és fenyegetéseid tudomásul vétele lehetővé teszi, hogy objektíven nézd meg a képességeidet mint befektető és mint vállalkozó.
8. Ne félj beismerni, ha tévedtél.
9. Diverzifikáld a befektetési portfóliódat – kombináld a kockázatosabb pénzügyi eszközöket (pl. részvények) a biztonságosabbakkal (pl. kötvények, betétek). Használhatsz származékos pénzügyi eszközöket is, mint például határidős ügyletek, opciók és swapok.
10. Gyakorolj befektetni egy tőzsdei szimulátor segítségével, hogy tesztelhesd a stratégiáidat anélkül, hogy készpénzt kockáztatnál. Ismerd meg a piaci mechanizmusok sajátosságait, és szerezz tapasztalatot.
11. Használj stop-loss megbízást, amely lehetővé teszi, hogy eladd a részvényt, amikor az ára elér egy bizonyos szintet.

Összegzés

A túlzott magabiztosság a pénzügyi döntések meghozatalakor csapda. A Dunning-Kruger hatás jelentős pénzügyi veszteséget okozhat, függetlenül attól, hogy a céged költségvetését tervezed, nagyobb befektetést eszközölsz, vagy pénzt takarítasz meg. Ezért fontos megérteni az emberi viselkedés mechanizmusait és nüanszait a pénzügyek kezelésekor.

Olvasd el ezt is: Mi az a Laffer-görbe?

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a nyüzsgő méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.