A következtetések létrájának felfedezése. 6 fok a világosabb gondolkodás felé

Ezek csak példák a tipikus katasztrofális gondolkodásra, vagyis arra a hajlamra, hogy a történéseket negatívan értelmezzük, vagy olyan módon, ami megerősíti a legrosszabb félelmeinket. Az emberek katasztrofizálnak a személyes és a szakmai életükben is, ami helytelen döntésekhez vezet. Megállíthatod a katasztrofizálást, ha elérsz egy eszközt, amit a következtetések létrájának hívnak. A mai bejegyzésben elmagyarázzuk, miről van szó, és miért lehet hasznos. Olvass tovább, hogy többet megtudj.

Mi a következtetések létrája?

A következtetések létrájának fogalmát Chris Argyris, egy amerikai üzletember és a Harvard Üzleti Iskola, valamint a Yale Menedzsment Iskola pszichológia és közgazdaságtan professzora dolgozta ki. Peter Senge-vel együtt mutatta be a Az ötödik tudományág: A tanuló szervezet művészete és gyakorlata című könyvében, amely azt vizsgálta, miért hozunk rossz döntéseket a munkahelyen.

Felfedezték, hogy emberi lényekként tudattalan hajlamunk van arra, hogy a velünk történő eseményeket negatív kontextusba helyezzük, ami az agy természetes mechanizmusa a kognitív hiányosságok kitöltésére. Az általuk kidolgozott következtetések létrája viszont egy módot kínál arra, hogy tudatosan bővítsük a valóságról alkotott nézőpontunkat.

Mik a következtetések létrájának 6 foka?

Argyris és Senge által kidolgozott következtetések létrája hat lépésből áll, és mindegyik egyformán fontos. Azonban emlékezned kell arra, hogy a hiedelmeink jelentős hatással vannak arra, hogyan nézünk a valóságra, és gyakran helytelen döntésekhez vezetnek. Az alább vázolt teljes folyamat végigjárása egy módja annak, hogy elkerüljük ezt:

• Tények – megfigyelünk valamit, ami a világban történik. A megfigyelésünknek a lehető legobjektívebbnek kell lennie, és mentesnek a torzítástól (mind tudatos, mind tudattalan).
• Értelmezés – jelentést adunk annak, amit megfigyelünk. Az értelmezéseinket formálhatják a tapasztalataink, hiedelmeink és elvárásaink.
• Feltételezések – az értelmezésünk alapján bizonyos feltételezéseket teszünk arról, ami történik, amelyek lehetnek kifejezett és implicit is.
• Következtetések – a feltételezéseink alapján következtetéseket vonunk le arról, ami történik (pozitív/negatív, pontos/téves, stb.).
• Hiedelmek – a reflexióink formálják a világra vonatkozó hiedelmeinket.
• Akciók – végül cselekedeteket teszünk vagy döntéseket hozunk, amelyeknek lehet negatív és pozitív hatása is ránk vagy másokra.

A következtetések létrájának előnyei

A fent leírt lépések tökéletesen illusztrálják, hogyan formálunk olyan ítéleteket, amelyek gyakran semmi köze a valósághoz. Ennek tudatában lenni tehát hasznos eszközzé válhat a kritikai gondolkodásunk fejlesztésében (segít megérteni, hogyan vonunk le következtetéseket, és hogyan vezetnek ezek bizonyos cselekedetekhez).

Segíthet bölcsebb döntések meghozatalában is, miközben figyelembe vesszük az összes lehetséges értelmezést és feltételezést, hogy új lehetőségeket és megoldásokat láthassunk. A következtetések létrája nagyszerű eszköz a hiedelmeink azonosítására és tesztelésére, ezáltal elkerülve a tudattalan torzítások hatását.

Összegzés

A következtetések létrája segíthet javítani a logikai és kritikai gondolkodási készségeinket, ami nem marad észrevétlen sem a személyes, sem a szakmai életünkben (különösen, ha más emberekkel való kapcsolatokra kerül sor). Döntések meghozatala, problémák megoldása, tárgyalás – ezek csak néhány példa, ahol a következtetések létrája hasznos lehet.

A következtetések létrájának használata azonban megköveteli, hogy erőfeszítést tegyünk a helyzet objektív értékelésére, és megkérdezzük magunktól, hogy mi vezérel minket (érzelmek vagy ész, tények vagy spekulációk?). Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a hirtelen következtetések levonását, amelyek helytelen választásokhoz vezethetnek.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.