A termelékenység lehet, mondhatnánk nagyon mosolyogva, nagyon “folyékony”. Valószínűleg még a leglelkesebb támogatói is a kemény munkának legalább egyszer az életükben tévútra kerültek és lusták lettek, a feladatokat az utolsó pillanatra hagyva. A mai cikkben közelebbről megvizsgáljuk Parkinson törvényét.

Parkinson törvénye és a termelékenység – tartalomjegyzék:

  1. Mi a Parkinson törvénye?
  2. Időgazdálkodás
  3. A munka szakaszokra bontása
  4. Halogatás
  5. Összegzés

Mi a Parkinson törvénye?

A “Parkinson törvénye” név, ahogy kitaláltad, Cyril Northcote Parkinson, egy brit történész nevéből származik. A tudós egy furcsa jelenség megfigyelése után fogalmazta meg a tézist. Azt látta, hogy a közszolgálatban dolgozó köztisztviselők száma folyamatosan növekszik, függetlenül attól, hogy milyen munkát kell elvégezni és hány feladatot kell teljesíteni egy adott időn belül.

A tézis, ha szó szerint vesszük, az volt: “A munka kitölti a befejezéséhez rendelkezésre álló időt.” A tézist később a szerzője továbbfejlesztette. Eredetileg viccnek, a bürokrácia gúnyolásának szánták. Torzító tükörben mutatta meg a “papírmunkák” bővülésének okait és következményeit. Elmélet és viccek mellett, hogyan fordul át a Parkinson törvénye a gyakorlatban megnövekedett termelékenységbe?

Időgazdálkodás

A siker kulcsa, mondjuk így, tudatosan és szigorúan pazarlóan eltölteni az adott feladatra szánt időt. Általában azt állítják, hogy nagyon hasznos, ha tudjuk, mennyi időt pazaroltunk el de facto.

Miután elemezted, hogy mely tevékenységek feleslegesek és indokolatlanul időigényesek, csak azokra a tevékenységekre tudsz összpontosítani, amelyek abszolút szükségesek. Tehát mielőtt egy adott projekthez kezdenél, jó ötlet átgondolni a potenciális “időfalókat“, amelyeket azonnal ki tudsz iktatni.

Parkinson törvénye infografika

A munka szakaszokra bontása

A munka egymást követő szakaszai közül három érdemes megkülönböztetni:

  • Pontos időkeretek – így mindenki, aki részt vesz a projektben, tudni fogja, mennyi (többé-kevésbé) időre van szüksége a feladatok elvégzéséhez.
  • Megfelelően motiváld magad – motiváció nélkül a tervezett eredmények nem fognak megérkezni. Nehéz elvárni valakitől, aki nem érzi magát megfelelően motiváltnak, hogy hatékonyan dolgozzon.
  • Pihenés – a Parkinson tézisének ironikus felhangjai ellenére mindannyian egyetértenek abban, hogy egy alkalmazottnak időt kell kapnia a pihenésre. Az, hogy még egy pillanatnyi szünetet is tud venni a feladatok között, jutalomnak tűnik, ami biztosan jót tesz a pozitív csapatmorálnak.

Halogatás

A feladatok “későbbre” halogatása egy ördögi kört indíthat el. Egy alkalmazott folyamatosan halogatja a feladat időpontját vagy akár a határidejét, amíg végül már nincs ideje elvégezni azt. A halogatott feladatok felhalmozódnak odáig, hogy – összesítve – egyáltalán nem fognak elkészülni, vagy az utolsó pillanatban, gyorsan, gondatlanul.

Összegzés

A fent említett módszerek csak a jéghegy csúcsát jelentik azoknak az igényeknek, amelyek a különböző projektek során merülnek fel. Érdemes ezeket szem előtt tartani és törekedni a fejlődésre az ilyen kérdések elemzésén keresztül.

Ha szeretnél kapcsolatban maradni, csatlakozz a Facebook közösségünkhöz.

Caroline Becker

Projektmenedzserként Caroline szakértő az új módszerek megtalálásában, amelyek a legjobb munkafolyamatok megtervezésére és a folyamatok optimalizálására szolgálnak. Szervezési készségei és a nyomás alatt végzett munka iránti képessége teszik őt a legalkalmasabb személyré, aki bonyolult projekteket valóra tud váltani.

View all posts →