3 ok, amiért a cégek a felvételi moratóriumot választják

Minden vállalkozó azt várja, hogy üzlete a lehető legjobban növekedjen, hozva a várt pénzügyi megtérülést, építve a piaci pozíciót és megelőzve a versenytársakat. Azonban egy ilyen helyzet nem mindig következik be (belső és külső tényezők miatt egyaránt), ilyenkor szükséges keresni a módokat, hogy átvészeljük a rosszabb időszakokat. Az egyik megoldás, amelyet a cégek választhatnak, a úgynevezett toborzási moratórium. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezt a jelenséget, és elmagyarázzuk a legnépszerűbb okokat, amiért a különböző iparágakban működő cégek éppen ezt a lépést választják.

3 ok, amiért a cégek toborzási moratóriumot alkalmaznak – tartalomjegyzék:

1. Mi az a toborzási moratórium?
2. Mik a toborzási moratórium okai egy szervezetben?
3. Toborzási moratórium – összefoglalás

Mi az a toborzási moratórium

A “toborzási moratórium” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amikor egy cég – egyedi okok miatt – úgy dönt, hogy leállítja új emberek toborzását, ami lehet ideiglenes vagy tartós. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szervezet tartózkodik a pozíciók betöltésétől a munkavállalók elbocsátása esetén, és nem hirdet meg új toborzást korábban nem működő pozíciókra. Egy ilyen döntés következményeit a munkavállalók, partnerek és más érintettek, valamint a cég egésze érzékeli (mivel általában egy ilyen lépés a fejlődés ütemének leállításához vezet), ezért minden alkalommal alaposan meg kell fontolni és meg kell vizsgálni a lehetséges eredményeket, amelyeket mind rövid, mind hosszú távon hozhat.

Mik a toborzási moratórium okai egy szervezetben?

A toborzási moratórium bevezetésének döntése egy cégnél mindig elsősorban az aktuális állapothoz kapcsolódó egyedi okok által vezérelt. Ugyanakkor azonosítani lehet a 3 legtipikusabb helyzetet, amikor a cégek valószínűleg toborzási moratóriumot vezetnek be, remélve, hogy ezzel javítják teljesítményüket. Az alábbiakban felsoroljuk őket.

1. A költségek csökkentésének szükségessége

Új munkavállalók toborzása kétségtelenül az egyik legnagyobb költséggeneráló folyamat a különböző iparágakban működő cégek számára – így amikor költségvetési hiány van, szükséges ezt felfüggeszteni. Ha egy cég nehéz pénzügyi helyzetbe kerül (pl. az eladások csökkenése, a pénzáramlás megszakadása, rossz befektetések stb. miatt), a vezetőknek különböző módokat kell keresniük a talpon maradásra – a toborzási moratórium az egyik lehetőség a helyzet javítására. A toborzási moratórium alternatívája annak, hogy néhány munkavállalót elbocsássanak a cég bizonytalan vagy súlyos pénzügyi helyzete miatt.

2. A gazdaság instabilitása, ami bizonytalanságot okoz

Amikor a gazdaság virágzik, a cégek szívesen fektetnek be, innoválnak vagy terveznek külföldi terjeszkedést (az ilyen fejlesztési tervek általában megnövekedett foglalkoztatást igényelnek), szeretnék a lehető legjobban kihasználni a kedvező piaci körülményeket. Nem meglepő tehát, hogy egy nyilvánvaló iparági visszaesés vagy gazdasági válság – mint amilyet most tapasztalunk a 2 éves COVID-19 járvány következményei miatt – előtt a cégek úgy döntenek, hogy teljesen más stratégiát alkalmaznak a költségek csökkentésére és a meglévő munkavállalók foglalkoztatásának fenntartására. Az egyik megoldás, amelyhez a szervezetek ilyen helyzetben nyúlnak, pontosan a toborzás leállítása lesz, remélve, hogy ezzel meg tudják fékezni a meglévő piaci körülmények változásával járó negatív következményeket.

3. A cég aktuális állapotának vizsgálatára és javítására való hajlandóság

Fentebb jeleztük, hogy a cégek általában toborzási moratóriumot vezetnek be belső vagy külső válsághelyzetben – de az okok, amiért ezt teszik, nem mindig negatívak. Stabil helyzetben (mind a cégen belül, mind a piacon) is felfüggeszthető a toborzás. Milyen okokból? A cég aktuális állapotának vizsgálatára, az új munkavállalók valódi szükségletének felmérésére, a feladatok átgondolására a csapatban, pénzügyi audit elvégzésére vagy a piaci helyzet meghatározására és a fejlesztési tervek (rövid és hosszú távú) ellenőrzésére.

Az ilyen helyzetekben a toborzási moratórium jellemzően ideiglenes, és a toborzási folyamatok újranyitása a helyzet elemzése és a napi üzleti gyakorlatban végrehajtott változtatások után történik. Ez időről időre megismétlődhet a cégnél (pl. a kínált termékek vagy szolgáltatások iránti alacsonyabb érdeklődés időszakában).

Toborzási moratórium – összefoglalás

A toborzási moratórium kétségtelenül aggasztónak hangzik egy cég munkavállalói számára (különösen azok számára, akik HR területen dolgoznak és naponta foglalkoznak toborzással), de nem mindig kell negatív következményeket jeleznie. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen döntés egyértelműen azt mutatja, hogy a cég tisztában van azzal a helyzettel, amelyben jelenleg van, mik a szükségletei, és keres stratégiákat a javítás érdekében. A toborzás felfüggesztését rövidebb vagy hosszabb időszakra tehát egy belső vagy külső körülményekkel kapcsolatos probléma megoldásaként kell tekinteni – és hogy ez hozza-e a várt eredményeket, az már a cég egyedi állapotától függ.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a mi szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.