A munka bővítése és a munka gazdagítása közötti 6 különbség

A munkahelyek tervezése a munkaszervezés javítására és a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésére irányul. A munkahelyek tervezésének két fő megközelítése a specializáció és az alternatív módszerek. A legnépszerűbb alternatív módszerek a munka gazdagítása és a munka bővítése. A munkahelyek hatékony és eredményes tervezésének összhangban kell lennie a vállalat szervezeti struktúrájával és sajátosságaival, a vezetési módszerekkel és a meghatározott célokkal. A módszer kiválasztása azon feltételezésen alapul, hogy a hatékony munka és a kapcsolódó elégedettség a szerep belső tartalmából származik. Emlékezni kell arra, hogy az emberek csak akkor motiváltak, ha minden szükséges eszköz rendelkezésre áll a célok eléréséhez.

A munka bővítése és a munka gazdagítása közötti különbségek – tartalomjegyzék:

1. Mi a munka gazdagítása?
2. Munka gazdagítása – az alapvető feltételek és stratégiák
3. Munka bővítése
4. A munka bővítése és a munka gazdagítása közötti különbségek
5. Összefoglalás

Mi a munka gazdagítása?

A munka tartalmának gazdagítása (a munka potenciálja) a kompetenciafejlesztés és a motivációs funkció funkciójával áll összefüggésben. A módszer célja a szerep iránti érdeklődés és a munkavégzés eredményeinek maximalizálása olyan pozíciók tervezésével, amelyek a munka teljes összetevőjévé válnak (a munka meghatározott hatása), különböző feladatokat, a meghozott döntésekért való felelősséget, ellenőrzést tartalmaznak, és lehetőséget biztosítanak a végrehajtott feladatokról való visszajelzés megszerzésére.

Fontos, hogy olyan ösztönzőket és motiváló tényezőket használjunk, amelyek növelhetik a munkával való elégedettséget. A munka gazdagítása a munka minőségéhez kapcsolódik, és egyedi, kreatív vagy szinte izgalmas jellemzőket ad a munkának. A módszer célja a munka túlzott felosztásának (specializációk) megszüntetése, lehetővé téve a végzett feladatok alkalmazkodását a munkavállalók kompetenciáihoz.

Munka gazdagítása – az alapvető feltételek és stratégiák

A gazdagított munkahelyek tervezésekor figyelembe kell venni bizonyos feltételezéseket, amelyeket együtt kell kezelni:

• A munkavállaló a feladatait a kezdetektől a végéig végzi, és teljes felelősséget vállal értük.
• A munkavállaló magasabb szintű azonosulásának lehetősége érdekében az alábbi tevékenységeket kell bevonni: tervezés, előkészítés, végrehajtás, megvalósítás és ellenőrzés.
• A visszajelzés a hibákról és a elért sikerekről szükséges.
• A szervezeti kultúrának bízalomra és együttműködésre kell épülnie. A vezetési stílusnak partnerségen, támogatáson és közös felelősségen kell alapulnia.
• A választás szabadságának biztosítása a feladat megvalósításához szükséges eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban szükséges.

Az emberi erőforrás menedzsment gyakorlata három alapvető stratégiát javasol a munka gazdagítására:

• Egyszeri feladatok gazdagítása – a munkavállaló teljes felelősséget vállal a feladat megvalósításáért, az időért és a teljesítési módszerért.
• A munka gazdagítása kis feladatcsoportok létrehozásán alapul – a csapat kollektíven felelős a munkateljesítményért.
• A munka gazdagítása távoli munkavégzés révén – ezt a stratégiát az utóbbi időben gyakran alkalmazták. Az ilyen stratégia elengedhetetlen feltétele a megfelelő kommunikációs csatornák biztosítása.

Munka bővítése

A munka bővítése néha összekeveredik a munka gazdagításával, annak ellenére, hogy ezek teljesen különböző módszerek a munkahelyek tervezésében.

A munka bővítése a végzett feladatok körének szélesítésére támaszkodik különböző pozíciókból származó feladatok egy csoportba való összevonásával, amelyet egy munkavállalóra bíznak. Lehetőség van kiegészítő feladatok hozzáadására az alapvető műveletekhez, például egy értékesítőt kérhetnek, hogy végezzen el néhány további feladatot, mint például: a bolt és a munkahelyének rendbetétele. E módszer fő célja a specializáció korlátozása és a munka túlzott elosztásának megszüntetése, valamint a felelősség növelése és a pénzügyi megtakarítás a vállalat számára.

A megfelelő munka bővítése csak akkor lehetséges, ha bizonyos eljárásokat és végrehajtási szakaszokat betartanak. Először is, a munka bővítésének diagnózisát, lehetőségeinek azonosítását és érvényességét kell elvégezni. Másodszor, meg kell határozni azokat a pozíciókat, amelyeket kiegészítő feladatokkal gazdagítanak. A következő lépésben a új pozíció struktúráját kell megtervezni, a munkavállalókat ki kell képezni, és a végén ellenőrizni kell az eredményeket.

A munka bővítése és a munka gazdagítása közötti különbségek

A következő táblázat a munka bővítése és a munka gazdagítása közötti különbségeket mutatja be.

Összefoglalás

Ennek megfelelően a munkáltatók számára a munka gazdagítása és a munka bővítése is hatékony eszközök, amelyek fejlesztik a munkavállalók kompetenciáit és motiválják őket a hatékony munkavégzésre. A munkavállalók véleménye szerint a munka gazdagítása jobb megoldás, mert nagyobb rugalmasságot biztosít a feladatok megvalósításában és új hatásköröket ad a munkavállalóknak a felelősség, döntéshozatal és ellenőrzés terén. A munka bővítése további terhet jelent, ami nem mindig jelent magasabb javadalmazást és nagyobb tiszteletet a munkavállaló számára. Ez egy olyan módszer, amely megszünteti a személyzet indokolatlan fluktuációjával kapcsolatos problémákat. A vállalatok már alkalmazott egyéneknek delegálják a feladatokat, ahelyett, hogy újakat alkalmaznának, akikre szükség van.

Olvassa el ezt is: Mi az alkalmazotti felelősség? 3 típusú alkalmazotti felelősség

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív közösségünkhöz a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten.