A kudarcra ítélés szindróma Mi az oka és milyen kockázatai vannak?

Bizonyos esetekben egy alkalmazott olyan helyzettel szembesülhet, amikor a megfelelő eredmények elérése lehetetlen – ezt a típust hívják kudarcra ítélés szindrómának. Okai változatosak lehetnek, de a következmények általában súlyosak mind az alkalmazottak, mind a szervezet egészére nézve. Az alábbiakban elmagyarázzuk, miért.

A kudarcra ítélés szindróma

A kudarc szindrómaként is ismert, ez a szervezeti dinamika jelenség a vezetők vagy felügyelők attitűdjéből fakad. Olyan körülményeket teremtenek, amelyek előre meghatározzák az alkalmazottakat a kudarcra, vagy lehetetlenné teszik a várt eredmények elérését. Gyakorlatban ez szándékos cselekvések és olyan viselkedések megjelenítését jelenti, amelyek aláássák az alkalmazott által nyújtott eredményeket.

Az ilyen cselekvések figyelembe veszik mind a belső (a felügyelő attitűdjéből fakadó), mind a külső (több felügyelő vagy vezetés által megvalósított szervezeti kultúra negatív eleme) tényezőket. Különösen nyilvánvalóak azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak átlagos – de mégis helyes – szinten teljesítenek, de megfelelő támogatás esetén értékesebbé válhatnának a szervezet számára.

A kudarcra ítélés szindróma okai

A felügyelő részéről a bizalom hiánya a leggyakoribb ok. Amikor egy vezető nem hisz egy alkalmazott kompetenciájában, készségeiben vagy képességeiben (pl. egyetlen hiba miatt vagy a kiválasztott feladat elvégzésével kapcsolatos problémák miatt), elkezdi úgy kezelni őt, mint aki képtelen elérni a várt eredményeket.

Ez a hit a fejlődési támogatás hiányába, a kompetencia szintjének megfelelő feladatok biztosításának elmulasztásába vagy az alkalmazott kezdeményezésének megakadályozásába fordul, ami az alkalmazott teljesítményében is észlelhető (a túlzott kontroll és az alulértékelés negatív érzése van jelen). A leírt jelenség további okai közé tartozik:

• Túl magas elvárások – a vezető lehetetlen célokat tűz ki, vagy olyan eredményeket vár el az alkalmazottól, amelyek meghaladják a képességeit (pl. a cég által biztosított lehetőségek, birtokolt kompetenciák stb. miatt),
• Negatív hiedelmek – személyes ellenszenv formájában jelentkeznek (ok nélkül vagy a személyiség, értékek vagy jellem miatt), ami az alkalmazott helytelen kezeléséhez és a várt (rossz) viselkedés megerősítéséhez vezet,
• Támogatás és erőforrások hiánya – a felügyelő nem segít, vagy nem biztosítja az alkalmazott számára a munkához szükséges képzést, erőforrásokat vagy információkat, így megnehezítve a várt eredmények elérését.

Kudarcra ítélés szindróma vs. a szervezetet fenyegető tényezők

A kudarcra ítélés szindrómának olyan következményei lehetnek, amelyek mind az alkalmazottat, mind a szervezetet érinthetik. Elsősorban a nem reális elvárások, a rendszeres negatív értékelések vagy a szükséges támogatás megadásának elmulasztása az alkalmazott motivációjának és elkötelezettségének csökkenéséhez vezethet. Az ilyen személy elkeseredettnek és értéktelennek érzi magát, így elveszíti a kezdeményezésre és a feladatai ellátására való vágyát.

Továbbá, a folyamatosan érzett stressz és nyomás miatt a termelékenység és a munka minősége csökken, ami viszont a szervezet teljesítményének csökkenéséhez vezet. Az alkalmazottaknak nem lesz lehetőségük a potenciáljuk megvalósítására – a cég pedig elveszíti a lehetőséget, hogy lássa, mit nyújthatnának a cég számára, ha erősebben fejlődnének.

A kudarcra ítélés szindróma – összefoglalás

A kudarcra ítélés szindróma egy ördögi kör vagy önbeteljesítő jóslat – a felügyelő azt hiszi, hogy bizonyos munkavállalók inkompetensek, olyan lépéseket tesz, amelyek hozzájárulnak ennek a hozzáállásnak a megjelenítéséhez, és fokozza a viselkedését. Végül a negatív következmények nemcsak a motiválatlan munkavállalókból, hanem a túlhatalmas felügyelőkből is származnak).

Ez a nézőpont, amelyet a vezetők mutatnak, hatással lehet mind az alkalmazottakra (akik akár le is mondhatnak), a csapatra (rombolva a légkört), valamint a szervezetre egészében (gyengébb eredményeket produkálva). Ezeknek a kockázatoknak a miatt figyelni és gondosan reagálni kell a kudarcra ítélés szindróma megjelenő tüneteire. Végül is, egy egészséges és méltányos munkakörnyezet megteremtése, amelyben az alkalmazottaknak lehetőségük van a sikerre és a fejlődésre, kulcsfontosságú a hatékonyság és a fenntarthatóság eléréséhez egy szervezetben.

Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozzon aktív méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedIn-en, Instagramon, YouTube-on, Pinterest-en, TikTok-on.