Közszolgálat – mi az és mik a szabályai

Használhatók-e a közkincs művei korlátozások nélkül? Milyen feltételek vonatkoznak azokra a művekre, amelyek szerzői sok évvel ezelőtt hunytak el? Van-e egy aranyszabály, miszerint 70 év az az időszak, amely után bármely eredeti mű a közkincs részévé válik, és szerzője elveszíti a jogdíjat? A válaszok megtalálásához és a közkincs biztonságos használatáról való többletinformációkhoz olvass tovább!

Közkincs – tartalomjegyzék:

1. Közkincs – mi az?
2. Közkincs vs. szerzői jog
3. A szerzői jog mindig 70 év után jár le?

Közkincs – mi az?

A közkincs nap mint nap milliók által használt fogalom. És ezt teljesen tudatlanul teszik – híres költők verseit idézve, híres festők festményeit másolva, vagy kedvenc filmzenéjük feldolgozását rögzítve. A közvélekedés szerint a közkincs egy védelmi mechanizmus, amely garantálja az emberiség hozzáférését a kultúra nyersanyagához, lehetővé téve annak további fejlődését. Ez a hozzáférés korlátlan? És mi is valójában a közkincs? Olvass tovább, hogy megtudd.

A közkincs e homályos leírása, mint az emberiség összes művészeti alkotása, nem von le világos határokat. Továbbá, a lényeges jogi aktusok nem tartalmaznak jogi meghatározást erre a fogalomra, így a jogászok feltételezik, hogy: a közkincs olyan immateriális javak (különösen művek) összessége, amelyek nincsenek szerzői jogi védelem alatt.

Gyakorlatban ez a védelem két csoport művére nem vonatkozik. Az első csoportba tartoznak azok a tartalmak, amelyek megfelelő védelmet nem kaphatnak a szerzői jogi törvény alapján. Ezek közé tartoznak:

• normatív aktusok és hivatalos tervezeteik – ezek mindenféle, általánosan kötelező jogi aktusok,
• hivatalos dokumentumok és anyagok, jelek és szimbólumok, pl. közigazgatási határozatok, bírósági ítéletek,
• nyilvános szabadalmi leírások vagy ipari tulajdonjog alapján benyújtott védelmi kérelmek,
• egyszerű sajtóközlemények.

Miért választottuk ezeket az immateriális javakat? A jogi aktusok esetében a válasz egyszerű. Minden állampolgárnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy megismerkedjen a kötelező jogi szabályozásokkal, amelyeket be kell tartania. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szabályozásokat általánosan érthető módon kell megalkotni. A katalógus többi része olyan információkkal foglalkozik, amelyek potenciálisan mindannyiunkat érinthetnek, vagy amelyeket az állam vagy a helyi önkormányzat hozott létre.

Van egy második feltétel is, amelynek az eredeti műveknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a közkincsbe kerüljenek, ez pedig a szerzői jog lejárata. A szerzői jogi védelem 70 évvel a szerző vagy az utolsó társszerző halála után megszűnik. Ez a elmélet, de mi a helyzet a gyakorlattal?

Közkincs vs. szerzői jog

Gyakorlatban sok szerző hajlamos félrevezetni a közvéleményt a tényleges jogaikról, mivel ez a szerzői jogi védelem folytonosságával, és így a mű terjesztéséből származó profitálás lehetőségével kapcsolatos. Végül is senki sem akarja önként megszabadítani magát a híres aranytojást tojó tyúktól, igaz?

Mindezeken felül problémák merülnek fel a mű szerzőjének megállapításával, a szerzők számával, és végül azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán eredeti művel van-e dolgunk, és nem csupán egy reproduktív másolattal. A jogi doktrína képviselői azt állítják, hogy ami elméletben egyszerűnek tűnik, az a gyakorlatban gyakran megvalósíthatatlannak bizonyul.

A szerzői jog mindig 70 év után jár le?

Kiderül, hogy a törvényes időtartamot nem mindig ugyanúgy számolják. Például a közkincs a zenében nem tartalmazza a megadott művek feldolgozásait. Mit jelent ez? Gyakorlatban azt jelenti, hogy a legendás Last Christmas-t egy céges karácsonyi bulin játszhatjuk, de csak az eredeti verzióban. Bármilyen módosítás és feldolgozás a szokásos eljárás szerint védett lesz.

A mozgóképek esetében a közkincs különösnek tűnik, mivel a 70 évet a… fő rendező, a forgatókönyv vagy a dialógus szerzője, vagy a zene szerzője halálától számítják. Attól függ, ki hunyt el a legutóbb.

A közkincsben lévő könyvek esetében figyelni kell arra, hogy a használt mű eredeti-e (ez különösen a külföldi nyelvből fordított művekre vonatkozik). Ebben az esetben az időkorlát a fordító halálától számítódik. Sőt, sok szerző megpróbálja megkerülni a meglévő szabályozásokat azáltal, hogy a mű kiválasztott elemeit pl. védjegyként regisztrálja. Ezt tették például “A kis herceg” szerzőjének örökösei, amikor a “Róka” és a “Rózsa” karaktereket regisztrálták.

Ne feledd, hogy az idő múlása önmagában félrevezető lehet a szerzői jog lejáratának értékelésekor. A közkincs évente egyre bővül, de ez nem jelenti azt, hogy minden “régi” automatikusan benne van.

Olvasd el ezt is: Tartalomstratégiák a blogodhoz: Hub & Spoke és Pillér.

Tetszik a tartalmunk? Csatlakozz a Facebook és Twitter közösségünkhöz!