A preferenciatesztelés népszerű UX kutatási módszer. A siker kulcsa a jó megértésben és a gondos előkészítésben rejlik. Mikor és hogyan kell preferenciatesztelést végezni? Miben különböznek az A/B teszteléstől? Hogyan javíthatják a végtermék funkcionalitását és vizuális megjelenését? Olvass tovább, hogy megtudd!
A preferenciatesztelés egy kutatási módszer, amely magában foglalja több (általában két-három) tervezési lehetőség megosztását a tesztalanyokkal, és megkérdezi őket preferenciáikról – melyik dizájnt kedvelik jobban és miért. Más tesztekkel ellentétben a preferenciatesztelés kifejezetten a termékek és a dizájn vizuális aspektusaira összpontosít. Ez a kutatás segíthet többet megtudni a felhasználóról és a márkával kapcsolatos percepciójáról, valamint felfedezni, milyen érzéseik és érzelmeik vannak. A preferenciatesztek lehetővé teszik a dizájn értékelését a vizuális vonzerő, a márkakonzisztencia és az általános hitelesség szempontjából.
A preferenciatesztelés hasznos a UX területén, mivel közvetlen betekintést nyújt a felhasználók ízlésébe és információt ad arról, mit gondolnak a különböző dizájnokról (vizuálisan). Ennek eredményeként a módszer lehetővé teszi, hogy fontos döntéseket hozzanak a tervezési folyamat korai szakaszában, és megkímélje a céget az idő és energia felesleges befektetésétől egy olyan dizájnba, amely valószínűleg nem fog tetszeni a végfelhasználónak.
A preferenciatesztelés célja, hogy megértse, mi vonzó vizuálisan a célfelhasználó számára és miért. A tesztelés eredményei a tervezési folyamat számos szakaszában felhasználhatók, a színskálák vagy hierarchiák általános tervezésétől kezdve a konkrét döntésekig, mint például a betűtípus és az ikon kiválasztása.
Különbséget tehetünk kvalitatív és kvantitatív preferenciatesztek között. A kvalitatív tesztek általában interjú formájában zajlanak, amely során különböző verziókat mutatunk a felhasználónak, majd megkérdezzük, melyik tetszik neki a legjobban. A kvalitatív tesztek a felhasználó benyomásait és attitűdjeit is vizsgálják a bemutatott dizájnokkal kapcsolatban, és lehetővé teszik számukra, hogy ne csak azt válaszolják meg, melyik dizájnt kedvelik a legjobban, hanem azt is, hogy “miért ezt?”
A kvantitatív preferenciatesztek kérdőív formájában zajlanak, amelyben a felhasználók kiválasztják a preferált dizájnt és azt, hogy milyen attitűdjük van mindegyikkel szemben. Ez lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb válaszadói csoporttól kapjunk visszajelzést, mint a kvalitatív tesztek, így nagyobb bizalommal állítható, hogy az eredmények általánosíthatók minden felhasználóra. A kvantitatív preferenciatesztelés megfelelő, amikor a dizájn viszonylag egyszerű, és nem tartalmaz számos szűrést, és amikor a cég tudja, miért preferálják a felhasználók az egyik verziót a másikkal szemben.
Preferenciateszteket a tervezési folyamat különböző szakaszaiban végezhetünk. Azonban általában a tervezési fázis elején kerülnek sorra, hogy kezdeti visszajelzést kapjunk a felhasználóktól, még mielőtt a cég időt és pénzt fektetne a projektbe. Így meg lehet határozni, melyik irány költséghatékonyabb és miért.
A cégek, amelyek nem egy terméket építenek a nulláról, hanem egy meglévő megoldás újratervezését tervezik, preferenciatesztet végezhetnek, hogy ellenőrizzék dizájnjukat a versenytársakkal szemben.
A legegyszerűbb értelemben – az A/B tesztelést később végzik, amikor a végső dizájn majdnem kész, és a felhasználók élőben interakcióba léphetnek vele, míg a preferenciatesztelést a folyamat elején végzik – prototípuson, modellen vagy akár a dizájn vázlatán. A preferenciatesztelés arról szól, hogy megértsük, mely dizájnokat preferál egy felhasználó és miért – a termék befejezése előtt.
Másik kulcsfontosságú különbség, hogy az A/B tesztek a KPI-kre (Kulcs Teljesítménymutatók) támaszkodnak. Ezek segítenek meghatározni, hogyan befolyásolják a különböző variációk a felhasználói viselkedést és a üzleti célok elérését. Például egy cég, amely növelni szeretné a hírlevél feliratkozások számát az online boltjában, úgy dönt, hogy A/B teszteli a CTA gombot, megvizsgálva, hogy a termék melyik színe generál több konverziót.
A prioritás az, hogy megértsük, melyik dizájnvariáns tetszik a felhasználóknak? A cél az, hogy megtudjuk, hogyan érzékelik az egyes projekteket egyénileg?
Érdemes azt is meghatározni, hogy a cég milyen típusú visszajelzést szeretne – kvalitatív vagy kvantitatív. Azt is biztosítani kell, hogy minden tervezési lehetőség funkcionális legyen.
A résztvevők megosztott észrevételei változhatnak attól függően, hogy kvalitatív vagy kvantitatív teszteket végeztek. Íme néhány lehetőség:
A preferenciateszt résztvevői (mint más UX kutatási módszerek) általában udvariasak, és általában tartózkodnak a dizájn közvetlen kritikájától, még akkor is, ha kifejezetten bátorítják őket, hogy legyenek könyörtelenül őszinték. Ezért néha jobb közvetett módszereket alkalmazni, hogy megtaláljuk az igazi okokat, amiért egy terméket választanak a másikkal szemben.
A felhasználókkal végzett kutatás általános elvei szerint szükséges olyan tesztalanyokat találni, akik a lehető legjobban tükrözik a célügyfeleket. A megfogalmazott céltól függően lehetnek jelenlegi ügyfelek (ha a cég azt szeretné, hogy megértsék a használati kontextust) vagy a termékkel nem kapcsolatos emberek (ha a kutatás friss meglátásokat kíván nyújtani, elfogultság nélkül).
A toborzás előtt meg kell határozni a résztvevők számát (20-30 válaszadó ajánlott), a megkeresés módját és a kutatásban való részvételért járó esetleges ösztönzőt.
A teszt megkezdése előtt jó ötlet elmagyarázni a résztvevőknek az egész folyamatot és az elvárásokat. A teszt nem csupán dizájnok bemutatására szolgál, hanem követő kérdéseket is fel kell tenni. Ez segít a kutatónak kideríteni, miért választották a résztvevők az adott opciót, és hogyan lehetne javítani a prototípust a preferenciáik figyelembevételével.
A tesztek elvégzése anélkül, hogy elemeznénk az eredményeket, nem hoz sok információt a cég számára, ezért ne hagyja ki ezt a lépést. Kvalitatív tesztelés esetén csoportosítsa a hasonló válaszokat, és keresse meg az így kapott mintákat. Kvantitatív tesztelés esetén érdemes kiemelni a legjobban preferált választ. Ha azonban a különbség nem elég észlelhető, tesztelje újra egy módosított vázlaton.
A preferenciatesztelést érdemes a tervezési folyamat korai szakaszában végezni, mivel segíthet a felhasználói preferenciák alapján történő tervezésben, a személyes találgatások helyett. Ezenkívül ez a megoldás könnyebben megvalósítható és olcsóbb, mint az A/B tesztelés.
Ha tetszik a tartalmunk, csatlakozz a mi szorgos méheink közösségéhez a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon, YouTube-on, Pinteresten, TikTokon.
Egy grafikai és UX tervező, aki a tervezésbe átülteti azt, ami szavakkal nem kifejezhető. Számára minden használt szín, vonal vagy betűtípus jelentéssel bír. Szenvedélyes a grafikai és webtervezés iránt.
A vállalatoknak meg kell küzdeniük az online közzétett hatalmas mennyiségű tartalom kezelésével, a közösségi média…
A digitális átalakulás korában a vállalatok eddig soha nem látott mennyiségű adathoz férnek hozzá az…
Tudtad, hogy egy több órás felvétel lényegét egy találkozóról vagy egy ügyféllel folytatott beszélgetésről mindössze…
Képzelj el egy világot, ahol a céged vonzó, személyre szabott videókat készíthet bármilyen alkalomra anélkül,…
A Nagy Nyelvi Modellek (LLM-ek) potenciáljának teljes kihasználásához a vállalatoknak hatékony megközelítést kell alkalmazniuk ezen…
2018-ban a Unilever már tudatos útra lépett az automatizálás és a kiegészítő képességek egyensúlyának megteremtésére.…